A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 24. Veres József - Seres Ágnes - Szentirmai Krisztián (FETIVIZIG): Külföldi eredetű kommunális hulladék elleni védekezés tapasztalatai
rendszer fejlesztése az igazgatóság tervei között szerepel. Az őrök által végzett észlelés feltétlen szükséges, ezzel a hulladék levonulás jól nyomon követhető. A víz felszínen érkező nagyobb fák, rönkök a mederelzárásra veszélyt jelentenek, ezektől az úszóműveket védeni kell. A vízfelszínről leszedett hulladék 70-80 %-ban szervesanyagot tartalmaz. A nagyobb méretű fák, gallyak a környező települések lakosai számára átadtuk, akik tűzifaként hasznosították. A kisebb ágak hasznosítása még megoldatlan, a hasznosítás érdekében gazdaságos megoldást kell keresni. A hulladék újra hasznosítását elősegítő szelektív válogatása csak kézi erővel történhetet, a civil szervet (PÉT kupa) bevonásával ez a feladat megoldható volt. A rendszer további fejlesztési irányai:- A kárhelyek bővítése- Éjszakai világítás feltételeinek megteremtése- Szelektív hulladék válogatás műszaki feltételeinek kiépítése- A hajókhoz kapcsolható további terelőművek alkalmazása- Gépekhez szükséges további adapterek beszerzése- Az egyidőben több kárhelyen történő hulladékleszedés műszaki személyi feltételeinek megteremtése. VII. NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK A hulladékmentesítő rendszer üzembehelyezését követően 2020-ban a külföldi partnerek hozzáállása a folyókvízfelszínén érkező kommunális hulladékokhoz megváltozott. A hulladékmentesítési beavatkozások másodlagos eredménye az volt, hogy a probléma érzékelhetővé vált a külföldi és hazai lakosság számára, a különböző médiákban megjelenő híradások és védekezési munkálatokról készült beszámolók jelentéseknek hatással voltak a magyar politikai közéletre is. 2020 júliusában Áder János köztársasági elnök levélben megkereste az ukrán és a román államelnököt. VII.1. Intézkedések Ukrajnában Belinszkij elnök kezdeményezésére Denisz Smihal miniszterelnök szakmai egyeztetést tartott az érintett három (gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és regionális fejlesztési) szaktárca, valamint Kárpátalja, Lemberg, Ivano-Frankivszk és Csernyivei megyék kormányzói és környezetvédelmi hatóságai részvételével. A megbeszélésen akcióterv készült határidőkkel és felelősökkel. Három irányvonal (szankcionálás, kárelhárítás és jogszabályalkotás). Jogszabálymódosítással növelik az illegális hulladéklerakásért járó pénzbírságot. A környezetvédelmi minisztérium két hónapot kapott elrettentő erővel ható javaslat kidolgozására. Hangsúlyt kívánnak fektetni a lakosság tájékoztatására, ami a büntetőjogi mechanizmus ismertetésére is ki fog terjedni. A Tisza folyó menti illegális hulladéklerakók részletes feltérképezése és a lehető legrövidebb időn belüli felszámolása fogalmazódott meg feladatként. A folyót leginkább veszélyeztető, a határ közelében lévő lerakók megszüntetése már zajlik. (A Rahó melletti hírhedt lerakó támfalát ideiglenes megoldásként már korábban megerősítették, a legutóbbi folyó szennyezések nem innen származtak, hanem az árvíz két másik hasonló lerakót mosott a Tiszába).
