A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái

A X. vörösiszap-kazetta október 4-i gátszakadását követően, a megnyílt gáttesten keresztül folyamatosan - változó mértékben - érte szennyezőanyag-terhelés a Torna-patakot, ezért a vízminőségvédelmi beavatkozásokat kellett végezni, mindaddig, amíg a gátszakadás végleges bezárása nem készült el. A vízminőségvédelmi munkák tervezését és kivitelezését a MAL Zrt. rendelte meg, az állami felügyelet kontrolja és a védelmi bizottság jóváhagyása mellett. 2011. január-július között zárták be a gátszakadás nyílását, illetve új védelmi létesítményeket építettek, telepítettek:

• X. zagykazetta (a gátszakadás) folyamatos, majd végleges bezárása

• X. zagykazetta északi falának megtámasztása

• IX. zagykazetta DNY-i sarkának megerősítése

• X/A zagykazetta talpszivárgó és monitoring rendszer kiépítése

• Új 1. és 2. sz. semlegesítő kialakítása

A X. zagykazetta (a gátszakadás) végleges bezárásánál eltávolítottak 120 000 m3 humuszt, feltöltést, törmeléket, iszapot; 190 000 m3 anyagot építettek be töltéstestbe. Elkészült 1 500 m2 0,8 m vastag vasbeton résfal. 5 db talajvízfigyelő kutat telepítettek a mentett oldali töltéstestbe. A víztelenítéshez elhelyeztek 2 db Flygt 5150 típusú zagyszivattyút. A X. zagykazetta végleges bezárását 2010. decemberében kezdték el és 2011. március 28-án fejezték be. A X. zagykazetta északi falának megtámasztására 41 000 m3 anyagot építettek be, csurgalékvíz árkokat, szivárgó bordákat alakítottak ki.

15. ÖSSZEFOGLALÁS

2010. október 4-én bekövetkezett ipari katasztrófa következményeinek elhárítása hatalmas feladat elé állította a vízügyi szolgálatot. Az OMIT irányításával, a három érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság olyan méretű, összetettségű és időtartamú munkát végzett 2010. október 4-től 2011 decemberéig, amely példátlan a hazai vízminőségi kárelhárítások történetében.

A védekezés során az alapvető célkitűzés az volt, hogy a Dunát, mint nemzetközi folyamot, valamint a szennyezéssel érintett területen lévő ivóvízbázisokat megvédjék az erősen lúgos, maró anyag hatásától, a szennyezés következményeitől. Biztosítani kellett a szennyezett medrek, hullámterek, területek megtisztítását, a sérült vízügyi létesítmények helyreállítását.

A vízügyi szervezetek és vezetőik feladata volt a teljes kárelhárítás műszaki műveleteinek az irányítása, koordinációja, beleértve a szennyező üzem, a MAL Zrt. műveleti területén lévő összes vízelvezetési és gátépítési munkát is.

További feladat volt a saját erőforrásokkal folytatott beavatkozások mellett a védekező szervezetek közötti kommunikáció megszervezése, tevékenységük összehangolása, tájékoztatás a felettes szervek és a nyilvánosság felé.

Ilyen nagyságrendű kémiai vízminőségvédelmi beavatkozásra Magyarországon, élővíz esetén még nem volt példa. Az érintett KÖVIZIG-eknek a kémiai közömbösítésen alapuló vízminőségi kárelhárításban nem, vagy alig volt tapasztalata. A vegyszerszállítmányok (gipsz és esetsav) fogadása és deponálása után a vegyszer vízbejuttatását a helyi körülmények, a kárelhárításhoz megfelelő felszereléssel rendelkező társ szervezetek (katasztrófavédelem) közreműködése és a rendelkezésre álló gépi eszközök határozták meg. A beavatkozási pontokon - a fentiek figyelembevételével - az igazgatóságok alakították ki a vízminőségvédelmi beavatkozások