A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái

• vízhasználatok korlátozása;

• az alkalmazott vegyszerek károkozása a védművekben, egyéb műtárgyakban;

• a kárelhárítás során a töltésekben, beavatkozási helyszíneken, azok környékén, valamint az úthálózatban kialakult károsodás;

• a lúgos szennyezés közömbösítésére beadagolt gipsz mederben való lerakódása. Kedvező körülmény volt, hogy a térség ivóvízbázisai nem szennyeződtek, az ivóvíz a települési vízellátó rendszerekben mindvégig fogyasztható maradt (BM-OKF 2011).

11.4. Halpusztulás

Az ÉDUKÖVIZIG már a vörösiszap-szennyezést követő napon megszervezte a haltetemek öszszegyűjtését a Marcalban, majd a Rábában is (10. kép). A halászatra jogosult Győri Előre Halászati Termelő Szövetkezet - a halászati felügyelő ellenőrzése mellett - elektromos halászgéppel terelte a még élő halakat a Marcalból a biztonságosabb Rábába. Az érintett folyószakaszokról (Marcal, Rába, Mosoni-Duna) a haltetemeket az ÉDUKÖVIZIG Védelmi Osztaga gyűjtötte össze és ártalmatlanításra átadta az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-nek.

12. A KIÜLEPEDETT VÖRÖSISZAP ELTÁVOLÍTÁSA, ELSZÁLLÍTÁSA, A KOTRÁSI ANYAG ELHELYEZÉSE

A KÖDUKÖVIZIG működési területén a Torna-patak kotrási munkáit a Mecsekére Zrt. irányította. A kotrási munkák 2011. július 5-én kezdődtek és 2011. november végéig tartottak. Ez idő alatt 51 496 m3 vörösiszap és iszappal szennyezett föld került elszállításra Ajkára, a MAL Zrt. területére.

A NYUDUKÖVIZIG működési területéhez a Marcal vízfolyás 22+200 - 78+090 fkm szelvények közötti szakasza (Malomsok-Rigács) tartozik. A vörös-iszap szennyeződéssel koncentrált

Az ÉDUKÖVIZIG koordinációjában az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet hal és bentosz munkacsoportja 2010. október 19-én végezte el a Marcal folyó halállományának felmérését. A felmérés célja a gyors helyzetkép megállapítása volt a Marcal halfaunájáról a katasztrófát követően. A folyó halállományát öt mintavételi ponton vizsgálták (Megyer, Boba, Mersevát, Malomsok és Koroncó községek közelében). Felméréseiket csónakból, elektromos kutató halászgéppel végezték. A felmérések eredménye igazolta, hogy a Marcal halfaunáját nagyon súlyos kár érte. A Torna patakon át a Marcalba jutó vörösiszap szennyezés gyakorlatilag kipusztította a teljes halállományt az érintett szakaszon. A szennyezéssel a halak fő táplálékát jelentő vízi makroszkopikus gerinctelen szervezetek is kipusztultak, melyek regenerálódása alapvető feltétel a korábbi sűrűségű halállomány tartós fennmaradásához.

10. kép. A Rábában elpusztult halak