A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 19. Rohr Katalin (KDTVIZIG): Árvízvédelmi töltésekben keletkező vadkárok problémája, helyreállítási és megelőzési javaslata
1885 után a dunai töltésszakaszon 1,5 m-re az 1883. évi árvízszint fölé emelték a töltéskoronát, majd 1888-91 között megépítették a nyomópadkát. 1914-ig teljes hosszban kiépítették a töltést. Az öblözet Duna jobb parti védtöltését az előírt biztonságra történő megerősítését az 1965-ös dunai árvizet követően végezték el. A töltés szelvényét 6 m koronaszélességgel, 1:3 hullámtéri, 1:5 mentett oldali rézsűhajlással építették ki. A magassági biztonság az 1956-os jeges árvízszint tetőző vízállás értékeinek burkoló görbéjéhez viszonyítva 1,00 m, az 1965-ös LNV érték fölött 1,30-180 m. 1975-78 között a jelenlegi keresztmetszettel kiépült a Sió jobb parti védtöltés. A Sió jobb parti töltést 5 m koronaszélesség, 1:3 hullámtéri, 1:4 mentett oldali rézsűhajlás, töltésszelvény méretekkel építették ki, 1,0 m magassági biztonsággal. 1995-99 között végezték főképp hidromechanizációs anyagkitermelésből a Sió jobb parti védtöltésének fejlesztését. 2.3. Duna jobb parti védvonal állékonyságvizsgálata 1992-93-ban az ÁBKSZ a Duna töltésen összesen 89 helyen, a Sió védvonalon 55 db szelvényben vizsgálta az állékonysági mutató értékeit: a vízvezető rétegre, a fedőrétegre a fedő- és átmeneti rétegre, valamint a mentett oldali rézsűre vonatkozóan. A számítások a Duna töltés esetében azt mutatták, hogy a vízvezető rétegre és a mentett oldali rézsűre, az "n" érték mindenhol meghaladta az 1,5-öt. A fedőréteg állékonysági értéke 22 helyen nem érte el az előírt értéket. A sió töltés esetében a vizsgált szelvényekből 33-ban kisebb volt az "n" értéke az előírtnál, a vizsgált kategóriák mindegyikében kimutattak nem megfelelő állékonyságé szelvényeket. Mindezek a Duna és Sió töltéstest anyagának esetében arra hívják fel a figyelmet, hogy a töltésanyag szerkezetek vegyes képet mutatnak, az esetleges megbontódásokkal akár sérülékennyé válás kockázatot jelenthetnek a védképességben, odafigyelést követelve az üzemeltető és az árvízvédekező személyek részéről. 2.4. A védekezési tapasztaltok általános összefoglalása Az elmúlt évek árvizeinek tapasztalatai alapján a fokozati szinteket elérő árhullámok során a töltéseket jelentős, több esetben 10 napot is meghaladó igénybevétel, terhelés érheti. Év Időszak Fokozat 2002 Augusztus 14. - 25 12 nap l.-ll. fok 2006 Március 31. - Április 13. 14 nap l.-ll. fok 2007 Szeptember 11. -17. 7 nap 1. fok 2009 Június 28. - július 9. 12 nap 1. fok 2010 Június 05. -15. 11 nap l.-ll. fok 2011 Január 18. - 22. 5 nap 1. fok 2013 Június 4. - Július 29. 56 nap l.-ll.-lll. rendkívüli Rendkívüli készültség június 10. - július 19. 40 nap 1. táblázat: Elmúlt évek árvizeinek összefoglalása A készültségek során a védekezési tapasztalatok mutatják, hogy az árvízvédelmi szakaszon árvízi jelenségek (átázások, szivárgások, fakadó vizek, buzgárosodási hajlam) rendszeresen fordulnak elő. A korábbi évek árvizeinek zárójelentéseiben is rögzítésre került a problémát jelentő tényezők ismertetései között a gyeptakaró rossz állapota, mely többségében a vaddisznó túrások miatt fordult elő.
