A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 16. Nagy Zoltán (FETIVIZIG): A Szamos folyó árvizeinek hatása a Tisza folyó Vásárosnaményi szelvényére
4. MODELL ILLESZTÉS, AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZERE A modell kalibrálása során a hullámtéri művelési ágak figyelembevételére és a főmeder vízszállításának számításához különböző érdességi (simasági) együtthatókat alkalmaztam. A hullámtéren a művelési kategóriákat a légi felvételekről, az ortofotókról, valamint a helyszíni bejárások eredményei alapján határoztam meg. Az érdességi tényezőt - a hullámtéri művelési ágak szerint - keresztirányban változtattam. A hozzájuk tartozó simasági (érdességi) tényezőket a magyar szabvány előírásai, a Chow (1959) által javasolt és a HECRAS által is használt értékeknek megfelelően határoztam meg. Az egyes művelési ágakhoz tartozó simasági tényező-tartományok átfednek egymással, hiszen például a „ritka bozót" és „sűrű bozót" kategóriák között sem lehet éles határt meghúzni. A hullámtéren - keresztirányban - azonos simaságé sávokat jelöltünk ki, melyekhez a fenti simaság-kategóriák középértékét rendeltem. A modellek nagyvízi kalibrálását úgy végeztem el, hogy a hullámtéri sávokhoz rendelt simasági értéket megváltoztattam. A Tiszabecs - Tokaj szakaszon az árhullám tetőpontjában a számított es az észlelt vízszintek közötti különbség abszolút értéke 0 -10 cm volt, ami igen jó eredménynek számit. 5. VIZSGÁLAT VÁLTOZATOK FUTTATÁSA, EREDMÉNYEK A modell futtatásához szükséges adatokat a Magyar Hidrológiai Adatbázisból kértem le. A számítások első részében a hidrológiai adatbázist a 2001. árhullám óránkénti vízállás (Z), vízhozam (Q) adatai képezték, aztán ezt kombináltam a Szamos 1970. árhullám adataival. A modell futtatása során a kalibrált 2001. márciusi állapotot vettem alapul, ehhez illesztettem szamosi felső határfeltételként az 1970. májusi csengeri vízhozamokat, úgy, hogy a szamosi árhullám, a 2001. tiszai árhullámhoz képest fél napos késéssel érjen a Tisza vásárosnaményi szelvényébe, mivel a vízgyűjtő adottságait figyelembe véve annak az esélye, hogy a két árhullám egy időbe találkozik, nagyon kicsi. Az így kapott eredményeket az alábbi grafikonokon szemléltetem (3. ábra). A grafikonon jól látszik Szamos - Kraszna közi tározó hatása a Szamos folyó mentén és a Tisza vásárosnaményi szelvényében. A vízkivétel szelvényében (16+300 fkm) a leszívó hatás 69 cm, a hatás a torkolatig jelentős, még a Tisza vásárosnaményi szelvényében 34 cm a vízállás különbség. A közelmúlt évek árhullámaitól eltérően, az addigi maximumoknál lényegesen magasabb tetőzési szintek alakultak ki, ha a 2001. évihez hasonló esésviszonyok és maximális vízhozamokhoz csatlakozva az 1970. évi szamosi árhullámot figyelembe vesszük, így közel 50 cm-el magasabb tetőzések alakultak ki, a maximális vízhozamok több mint 1000 m3/s-al nagyobbak. 5
