A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 15. Miklós Tamás István (ÉMVIZIG): Tisza hullámtér rehabilitáció Dél-Borsodban a nagyvízi mederkezelés részeként

14. kép: A gyümölcsös talajmarás után - 2019. október (Forrás: Saját)

Az idei év eredménye, hogy egy civil egyesülettel sikerült megállapodást kötni, akik a Tisza-tó környékének őshonos, öreg gyümölcsfáinak felkutatásával, azok megmentésével, és a még élő fák vesszőinek átoltásával foglalkoznak. Értékes genetikai gyűjteményük egy része a Tiszadorogma közelében a hullámtéren fekvő egykori gyümölcsös kitisztított helyére kerül majd. Ez az együttműködés szintén rendkívül fontos a hosszú távú fenntartás biztosítása érdekében.

Tudományos, kutató munka

Amikor a ligeterdő kialakítását terveztük, felvetődött a gondolat, hogy mindenképpen érdemes lenne nyomon követni, hogy a szemmel látható pozitív változások mellett, a talajt takaró növényösszetétel, a lágyszárúszint fajválasztéka miként formálódik a beavatkozások hatására. Feltételeztük, hogy a megbontott lombkoronaszint, és a sűrű cserjeszint eltávolításával a talajra jutó fény miatt eddig jelen nem lévő, vagy csak a magkészletben szereplő növények, esetleg további védett lágyszárúak is megjelenhetnek. Úgy gondoltuk, ha ezt sikerül konkrétan kimutatni, akkor az egyértelművé tenné, hogy az ilyen jellegű, alapvetően vízügyi célú fenntartás, különösen Natura 2000 területen, természetvédelmi szempontból is előnyös és támogatható. A botanikai felmérésbe egy külső szakértőt, dr. Varga Anna botanikust vontuk be, aki már korábban is végzett több kutatást ártéri kaszálókon, legelőkön, és a legelőerdők történetét is feldolgozta. Az első terepi adatgyűjtésre 2019. júniusában került sor. Három egymás melletti területrész került kijelölésre, az egyik egy érintetlen gyalogakácos sűrűség egy idős erdő alatt, ez lett a kiindulási állapot, az ún. kontroll terület. Az általunk már kezelt rész a második mintaterület és egy jövőben kitakarítani tervezett erdőrész pedig a nulladik évi állapotot képviselte.

Az első év legfontosabb kutatási eredményeit Varga Anna beszámolójában a következőképpen fogalmazta meg: „A ligetes terület kialakításának egyértelműen megfigyelhetőek már most a hatásai a növényzet összetételében. A kezelt területen megjelentek fénykedvelő, gyepi fajok, pázsitfűfélék is, de a fakitermeléssel járó bolygatás hatására jelenleg a gyom és zavarástűrő fajok dominálnak a gyepszintben. A fásszárú növények jelenléte szinte minimális, a cserjeszint teljesen eltűnt, a gyepszintben özönfajok magoncai fordulnak elő. A két kontroll területen a hullámtéri erdők gyep, illetve cserjeszintjére jellemző növényzet fordul elő. A kezelt területen,