A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 15. Miklós Tamás István (ÉMVIZIG): Tisza hullámtér rehabilitáció Dél-Borsodban a nagyvízi mederkezelés részeként

12. fénykép: 2020. tavasz-célállapot (Forrás: Saját)

Az alapvetően érdességet csökkentő beavatkozás jelentős természetvédelmi előnyökkel is járt, hiszen az idegenhonos, agresszívan terjedő növények eltűntek a kezelt területről, a fény pedig lehetőséget nyújt számos őshonos, védett növény meg-, illetve visszatelepedésére. Ennek a folyamatnak a nyomon követésére és bizonyos fokú számszerűsítésére indítottuk el a későbbiekben részletezett botanikai kutatást.

Tisztás helyreállítás

A tisztás az erdőtervben mint erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület van nyilvántartva. Az utóbbi évtizedekben, a használat felhagyásával a tisztások a tervezési területen elvesztették eredeti jellegüket, és befásodtak. Ezek helyreállításával célul tűztük ki az élőhelyek mozaikosságának növelését és a fahasználati munkák során szükség szerint munka- és rakodóhely biztosítását. A fák kivágását minden esetben tuskózás és talajmarás követi, majd a lágyszárú növényzetet szárzúzzuk vagy kaszáljuk. Eddig 2,5 ha-on végeztünk tisztás helyreállítást, a jövőben további 12 ha-on van tervben ez a fajta tevékenység.

Vizes élőhelyek helyreállítása

A hullámtér ezen szakaszán számos vizes élőhely található, amelyek egy része holtággá, holtmederré vált egykori folyómedrekből alakult ki. Vannak, amelyek a töltésépítéshez kötődnek, ezek eredetére szabályos mértani formájuk mellett a szélükön képzett depónia jellegű szegélyek is utalnak. Közös jellemzőjük, hogy vízállásuk erősen periodikus. Helyreállításuk első lépése a közvetlen környezetük, a parti sávok kitakarítása, elsősorban az invazív növények eltávolításával. Ezután fontos lenne megvizsgálni ezen mélyebb térszínű területek vízpótlásának, vízmegtartásának feltételeit. Ezáltal az árvíz során a hullámtérre kijutó víz sokáig kint maradhatna, amely a környezetre rendkívül jótékony hatással lenne, a számos vízhez kötődő élőlény számára biztosított kedvező feltételekkel. Ugyanakkor a vízügyi ágazat jelenleg is egyik legfontosabb célkitűzésének, a vízvisszatartásnak is jó példája lehetne.

Tiszadorogma és Tiszabábolna között található egy 2004-ben a Bükki Nemzeti Park által kialakított hullámtéri vízpótló rendszer, amelynek csatornájából a tavalyi évben eltávolítottuk a számos bedőlt, és behajló fát, illetve cserjét. A jövőben az élő Tiszával való kapcsolat visszaállítása céljából kisléptékű medertisztítást tervezünk a csatorna kezdő szakaszán.