A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 15. Miklós Tamás István (ÉMVIZIG): Tisza hullámtér rehabilitáció Dél-Borsodban a nagyvízi mederkezelés részeként

3. fénykép: Gyalogakác bálázó munka közben (Forrás: Saját)

A tapasztalatok alapján végül is úgy tűnik, hogy a gyalogakác energetikai hasznosítása jelen körülmények között gazdaságosan nem kivitelezhető, így a hullámtéri érdesség csökkentése érdekében egyszerű szárzúzást alkalmazunk, a keletkező anyag pedig helyben marad. Ez az első lépése, egyben feltétele is minden további munkának. Az így megtisztított területek kedvező állapotának hosszú távú fenntartását szolgáló különböző tevékenységeket, célzott beavatkozásokat a továbbiakban mutatom be.

Feltáró úthálózat

Az erdőgazdálkodásnak, de az egyéb tevékenységeknek is egyik alapvető feltétele a területek megközelítésének biztosítása. Egykor a hullámtér jó feltártságú volt, azonban mostanra az utak nagy részét benőtték a cserjék, fák. Az eddig helyreállított és kialakított csaknem 24 km hosszú feltáróút rendszer és a közeljövőben visszaállítani tervezett 6 km hosszú útszakasz folyamatos karbantartást igényelnek. A hullámtéri utak mindamellett, hogy az erdőgazdálkodást és az erdővédelmi tevékenységet is lehetővé teszik, az árvízvédelmi töltést és annak előterét is mentesítik a faanyagszállítás okozta igénybevételtől és esetleges károkozástól.

Véderdő telepítés

A hullámtereken történő erdőtelepítés a korábbi évtizedekben a maitól lényegesen eltérő megítélés alá tartozott. A múlt század közepe táján a faipar növekvő igényei miatt a folyó menti öntéstalajok első számú erdőtelepítési célterületek voltak, és rengeteg nemes nyáras állományt hoztak létre az állami, később a magán erdőgazdálkodók is. A szóban forgó hullámtéri szakaszra is készített a MÉM Erdőrendezési Szolgálatának Miskolci Erdőtervezési Irodája egy „Erdőtelepítési távlati koncepciós terv" - et és egy hozzá tartozó tervrajzot. Az 1992-ben készült dokumentáció középpontjában nem az árvízi vízhozamok minél kedvezőbb lefolyásának biztosítása volt, hanem a tápanyagban gazdag hullámtéri talajok termőképességének minél hatékonyabb kihasználása. Ahogy a tervben fogalmaznak: „A telepítés célja a Tisza II. víztározó megépítése következtében talajvízszint megemelkedése miatt mezőgazdaságilag eredményesen nem hasznosítható területek erdősítése." A tervezés keretében 21 db. talajszelvényt ástak, amelyek alapján részletes termőhelyfeltárást végeztek,