A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 14. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): Kamerás monitoring állomások alkalmazása a kommunális hulladék és a jégjelenségek észlelésére
A vízügyi igazgatóságok a felelősek a külföldről érkező vízszennyezések esetén a védekezés operatív feladatainak ellátásáért. Ennek megfelelően a FETIVIZIG vízminőségi kárelhárítás keretében vagy az adott árvíz levonulását követően minden alkalommal - a rendelkezésére álló erőforrások mértékéig - igyekezett vízről leszedni vagy a hullámtérről, főként kézi erővel, összegyűjteni a hulladékot. A vízről történő leszedés nyilván eredményesebb, mint az utólagos hulladékgyűjtés, ehhez azonban speciális eszközparkra van szükség. Áradáskor a folyómederben történő lokalizálásnak (terelőfalak illetve uszályos mederelzárás) vannak műszaki korlátái, melyek elsősorban a Felső-Tiszán kialakuló nagy vízsebességek miatt állnak fenn. A FETIVIZIG jelenlegi hajó- és eszközparkja nem alkalmas a feladatok maradéktalan ellátására, annak fejlesztése szükséges. A probléma valódi megoldása - a hulladék szakszerű gyűjtése és ártalmatlanítása - természetesen a külföldi vízgyűjtőn, elsősorban Ukrajnában kell, hogy megtörténjen. Ennek érdekében a FETIVIZIG az első, 2004-es nagy tiszai szennyezést követően minden lehetséges határvízi tárgyaláson témaként felvetette a kommunális hulladékszennyezést, és kérte a mihamarabbi intézkedések megtételét a szennyezés megelőzése érdekében. A hulladékszennyezés kérdése állandó napirendje lett Magyarország és Ukrajna határvízi kormánymeghatalmazottainak éves találkozóján is, ahol az ukrán fél beszámol a hulladékgazdálkodási helyzet változásáról. Említést érdemel, hogy 2009-ben magyar, ukrán, román és szlovák vízügyi, környezetvédelmi és önkormányzati szervezetek részvételével egy kerekasztal megbeszélés volt Nyíregyházán. A megbeszélésen a résztvevő illetékes vezetők egy nyilatkozatot fogadtak el a hulladékszennyezés elleni közös fellépésről, melynek hatását a gyakorlatban azonban nem lehet érzékelni. Ezen kívül a FETIVIZIG több alkalommal kapott meghívást Magyarország és Ukrajna Vegyes Kormányközi Bizottságának ülésére, ahol szintén tájékoztatta a jelenlévőket a magyar területek szennyezéséről, valamint kérte a szomszédos országoktól a problémák megoldását. A határvízi partnerekkel folytatott tárgyalások eredményessége kapcsán megjegyezzük, hogy a hulladékgazdálkodás Ukrajnában nem vízügyi feladat (ahogy Magyarországon sem az), így partnereinknek csak közvetett ráhatása van a kiváltó okokra. A kommunális hulladék szennyezés kiváltó oka a fejletlen külföldi hulladékgazdálkodási rendszerekben keresendő. Ezen a területen, az eddigi tapasztalatok alapján - rövid- és középtávon - nem várható érdemi változás, különösen Ukrajna irányából. Fentiekből kimondható, hogy a fennálló kommunális hulladék szennyezés hatékony kezelését hazánkban kell megoldani, védekezési beavatkozások tervezésével és végrehajtásával. A hazai védekezés eszközparkjának fejlesztése, a határvízi partnerekkel történő környezeti kárelhárítási tevékenység összehangolása, valamint a külföldi vízgyűjtőn történő monitoring, megelőzés (illegális hulladéklerakók felmérése, hulladékgyűjtő rendszerek kialakításának megtervezése, szemléletformálás, stb.) érdekében a FETIVIZIG partnereivel együtt 10 témában írt és adott be pályázatot, amelyek sajnos nem részesültek támogatásban, noha kiemelt jelentőségű kérdésről van szó a Tisza-völgy jövőjét tekintve. 2004-től rendszeres a külföldi eredetű kommunális hulladékszennyezés a Felső-Tisza-vidék folyóin. A költségvetési forrásból megvalósított 1,3 milliárd forint összegű Felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt a vízszennyezés elleni hazai védekezés feltételeit javítja, melyet a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság valósított meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinációjával.
