A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 1. Abonyi Csaba - Veréb Dávid (ADUVIZIG): A hajózási feltételek változása a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán

c) A 94%-os átlagos tartósságok időbeli változása a teljes vízállás adatsorra vonatkozó vizsgálattal összhangban egységesen csökkenő trendet mutat.

17. ábra - Gázlós napok száma - Solti gázló

d) A dunaföldvári vízmércéhez tartozó vizsgálat jelentős, átlagosan mintegy 5 cm éves vízállás csökkenést mutat. Az 1989 - 2020 közötti vizsgált időszakban a 94%-os tartósságú vízállások összesített süllyedése elérte az 1.60 métert.

e) A vízállások 94%-os átlagos tartósságaira szerkesztett trendvonalak meredeksége - tehát a vízállások csökkenésének az intenzitása - a folyón alvíz irányba haladva csökkenő értéket vesz fel.

f) A vízállások 94%-os átlagos tartósságának csökkenő trendje átlagosan állandónak tekinthető érkező vízhozam mellett alakult ki.

g) A mederfelmérések kiértékelésének eredményei alapján megállapítható, hogy a meder a teljes szakaszon átlagosan süllyed. A legnagyobb mértékű átlagos mélyülés a Dunaföldvár- Paks közötti szakaszon ment végbe. Pakstól lefelé az átlagos mélyülés értéke közel állandó, 1-2 cm/év körüli értéket vesz fel, helyenként ennél nagyságrenddel nagyobb lokális kilengésekkel.

h) A vízszintváltozások és a mederváltozások csökkenő tendenciáit megadó görbék viszonylag jól illeszkednek egymáshoz.

A Duna vizsgált szakaszára meghatározott hajóút paraméterek megváltozása, valamint a részletgazdagabb, pontosabb és gyakoribb mederfelmérési adatok rendelkezésre állása következtében a nyilvántartott hajózási korlátozást jelentő gázlók és szűkületek száma jelentősen, 17-ről 10-re csökkent.

A vizsgált szakasz szempontjából mértékadónak tekinthető dunaföldvári szakaszt tovább vizsgálva, a 94%-os átlagos tartósságú vízállások adatsorára másodfokú polinom alakú