A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei

mértékadó árvízszint 90,55-90,99 mBf. A benyújtott tervek alapján a hídszerkezet alsó élének magassága a középső nyílásközépen 91,52 mBf, a bal oldali szélső hídnyílás parti pillérénél 90,77 mBf, a jobb oldali szélső hídnyílás parti pillérénél 90,84 mBf, ezért a jelenleg hatályos jogszabályoknak a híd nem felel meg.

Tekintettel arra, hogy a tervezett felújítás építési engedély köteles, tehát jelentős mértékű átalakítás valósulna meg, a híd felújítás tervezésének és későbbi kivitelezésének a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyekkel összhangban kell történnie, továbbá a (74/2014) rendelet 5. §-a alapján, „ha vízjogi engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó létesítményt (jelen esetben ilyen létesítményről van szó) a mértékadó árvízszintek figyelmen kívül hagyásával valósítottak meg, és az az árvízvédelmi biztonságot csökkenti, a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság intézkedések megtételét köteles kezdeményezni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.

A fentiekre tekintettel a híd jelenleg tervezett mértékű felújításakor csak olyan tervhez járulhatunk hozzá, amely a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeknek megfelel."

Az MKI által kezdeményezett egyeztetés a cikk megírásáig még nem történt meg.

A témával foglalkozik Hajós Bence (Okleveles építőmérnök, okleveles mérnöktanár. Hídszakértő, hídtervező. Korábban az állami közútkezelő hidászmérnöke volt. Elsődleges szakterülete a hídvizsgálat, hidak teherbírás vizsgálata.) az Útügyi lapok 2014, 2. évfolyam 3. számában megjelent: „Törvénytisztelő tervezés vagy műszaki racionalitás? - avagy hídtervezés és a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet" (www.utugyilapok.hu. 2020) című cikke. írásában sorra veszi, hogy a jogszabály 1. sz. mellékletében - annak írásakor hatályban - lévő konkrét előírások hogyan hatnak a hídtervezésre, miattuk milyen alkalmazási és értelmezési problémák merülnek fel.

Jó hír, hogy a jogszabály 2018. december 21.-i módosítása során, mely 2019. január 1-től hatályos, számos általános és konkrétan a nem hajózható folyók keresztezésére vonatkozó kifogásolt előírás finomításra került, melynek eredményeként a cikkben felvetett problémák egy része rendeződött.

A jogszabály módosításoknak ez azon példaértékű esete, amikor a kezelők által adott szövegszerű javaslatok elfogadásra, beépítésre kerültek.

További érdekesség, hogy a MÁSZ-ra vonatkozó jogszabály elfogadásakor már folyamatban volt a Fehér,- és Fekete-Körös tározóinak fejlesztése (Kisdelta és Mályvádi árvízvédelmi szükségtározók), mely során több mint 5 milliárd Ft ráfordítással korszerű, a robbantásos megnyitási mód helyett szabályozott vízkivezetést biztosító szegmens táblás megnyitási helyek kerültek kiépítésre, azonban még a régi MÁSZ szintjére. Mára a szegmens táblák felső éle nem elégíti ki az új előírást. Ugyancsak jelentős mértékű a magassági hiány a megnyitási helyek megközelítésére szolgáló, magasított töltésszakaszok esetében is.

A műtárgy metszetét a 6. sz. ábra mutatja.