A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei

Hogy ez pontosan mit is jelent az két további jogszabályban - a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben (net.jogtar.hu, 2020) (a továbbiakban: (147/2010)) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról és a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet (net.jogtar.hu, 2020) (a továbbiakban: (30/2008)) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról - van részletesen meghatározva.

Ezek azok a jogszabályok, melyek rövid és hosszú távon szabályozzák a vízgazdálkodás szereplőinek kötelezettségeit. A dolgozatunk szándéka a rövid távú hatások összefoglalása, elemzése.

A MÁSZ szakmai meghatározása

Véleményünk szerint jó szakmai összefoglalót ad, melyben már a következményekre is utal, Márfai László 2014. május 7.-i előadása (vpf.vizugy.hu, 2020), mely a mértékadó árvízszint országos felülvizsgálatához készült.

„A MÁSZ értelmezése:

Az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények megvalósításánál (tervezésénél) figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint (www. zoldhatosag.hu, 2020)

Az a vízállás, amely-vagy a nála alacsonyabbak ellen védekezni kívánunk, (www. ovf.hu, 2020) Javaslata a továbbiakban a meghatározásra:

A mindenkori kormányzat által-a társadalmi-gazdasági lehetőségek alapján felvállalt-adott kockázati értékhez (előfordulási valószínűséghez) tartozó árvízszint. A felvállalt kockázat mértéke térben (kockázat érték függvényében) és időben változó."

Két Békés megyei kötődésű elismert vízügyi szakember meghatározását is hasonlóan szabatosnak ítéljük meg:

Dr. Szlávik Lajos meghatározása (vpf.vizugy.hu, 2020):

„A védelem és a kockázat határa a mértékadó árvíz, amely azt jelenti, hogy egy kiválasztott vízállás alatti vizek ellen az árvízvédelmi rendszer védelmet nyújt, a fölött azonban kockázatot kell vállalni. A mértékadó árvíz meghatározása nem számítási, hanem összetett döntési kérdés. A mértékadó árvizet műszaki, közigazgatási, közgazdasági és jogi szempontok alapján ki kell választani. A mértékadó árvíz - fizikai tartalma mellett - egyúttal közigazgatási, technikai és jogi kritérium is.

Közigazgatási kritérium: a védelem és a kockázat határának megállapítása politikai kérdés is.- Technikai kritérium: a védművek és a védendő létesítmények kiépítési mértékére előírást jelent a tervezők számára.- Jogi kritérium: a védművek tervezői, építői és üzemeltetői csak a mértékadó előírásnál kisebb árvízi eseményekből származó károkért felelnek, az ezt meghaladó esetek "vis maior"-nak tekinthetők"

és a nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és megvalósításánál figyelembe veendő,

a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint;