A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 11. Katona Marianna (TIVIZIG): A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszerének vizsgálata és fejlesztése
tási eredményeket a települési, egyedi létesítmények elérési idők, elöntési vízmélységek, elöntési szintek illetve a helyi, térségi lokalizációs beavatkozások szerint értékelték. Az így kapott elképzelt lokalizációs létesítményeket a modellbe beépítették és egy ellenőrző szimulációs futtatásra került sor. Az új modellezési eredményeket kiértékelték és a lokalizációs létesítmények adatait (nyomvonal, szint, keresztmetszet, mennyiségek, erőforrás igény) szükség szerint módosították. A forgatókönyvenkénti intézkedési terveket részletesen kidolgozták és a lokalizációs művek helyszínrajzait és hosszszelvényeit készítették el. A tervkészítés során a Hortobágyi ártéri öblözet két részre lett bontva a Hortobágyifelső és Hortobágyi-alsó részre, mivel az időközben megépült M3 autópálya magassági vonalvezetésének köszönhetően a területet fizikailag is elválasztja egymástól. 5.3.1. Az elkészült új lokalizációs terv alkalmazása Első lépésként egy bekövetkezett gátszakadást követően választani kell az előzetesen kidolgozott forgatókönyvek közül egy olyat, amelynek feltételezései a legjobban hasonlítanak a bekövetkezett esemény jellemzőihez (helyéhez, hidrológiai tulajdonságaihoz). Az árvíz lokalizáció végrehajtása ezt követően, a megfelelő döntések után azonnal elkezdhető. Az első intézkedések megtételével párhuzamosan azonnal el lehet kezdeni a tényleges helyzetnek megfelelő 2D szimulációs modellek futtatását és azok kiértékelését. A kapott eredmények alapján az elsődlegesen meghozott árvíz lokalizációs intézkedések pontosíthatók, továbbfejleszthetők. A lokalizációs terv az esetlegesen bekövetkező árvízkatasztrófa esetén a lakosság riasztási, mentési, kiürítési terveinek alapját képezi, amelynek folyamatát a katasztrófavédelmi állami szervek és önkormányzatok bonyolítanak le. A vizsgálati eredmények a lokalizáció tervezése során rugalmasan és gyorsan alkalmazhatóak. Rugalmas és gyors használatát az előre felvett jellemző szakadási-elöntési forgatókönyvek és az azok alapján adható válaszok részletes bemutatása segíti. Amennyiben a ténylegesen bekövetkező töltésszakadási-elöntési szituáció jól megegyezik a tervben felvett és kidolgozott változatok valamelyikével, szinte azonnali lokalizációs döntési javaslatok készíthetők. Gyors előzetes helyzetelemzést lehet készíteni a szakadási modellek, a lokalizációs és késleltető vonalak hossz-szelvényei, valamint a lokalizációs kazetták térfogati görbéi alapján is. Ezek segítségével az eddigi „hagyományos" lokalizációs tervezési gondolatmenetet követve meghatározhatók a lokalizáció és/vagy késleltetés főbb megoldásai, becsülhető a kazetták feltöltődési ideje, a lokalizációs vonalak meghágásának helye és várható időpontja, a tervezett beavatkozások hatása stb. A forgatókönyvenkénti lokalizációs javaslatok nagyobbrészt a helyi védelmi vonalak kiépítésére helyezi a hangsúlyt. Ezek gyors kiépítésével hatékonyabban csökkenthető az árvízelöntésekkel keletkező kár. 5.3.2. Szakadási változatok kiválasztása és vizsgálata Az érintett területeket árvízvédelmi töltések védik, ezért a mentesített területet gátszakadásból kiömlő vizek veszélyeztethetik. A veszélyeztetettség mértékét különböző szakadási helyek feltételezésével, az ott kiömlő víz területi elöntésének modellezésével határozták meg. A szakadási változatok kidolgozása során figyelembe vették egy adott
