A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 11. Katona Marianna (TIVIZIG): A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszerének vizsgálata és fejlesztése

csatorna szintén összefüggésben van a Király-érrel, mert a csatorna belvizeit átvezeti a Hortobágy-főcsatornába, amennyiben ott kedvezőbbek a befogadási feltételek. A 09.04. sz. belvízvédelmi szakasszal a kapcsolatot a Hortobágy-főcsatorna biztosítja, mely mindkét védelmi szakaszon áthúzódik. A 09.03 sz. védelmi szakaszról a Hortobágy-főcsatorna által szállított belvizeket gravitációsan fogadja a 09.04 sz. szakaszhoz tartozó rész. A 09.01 sz. belvízvédelmi szakaszon lévő Árkus-főcsatorna a Tiszakeszi-főcsatornával van összekötve. Az Árkus-főcsatorna végén a 44+332 km szelvényében lévő (Verebesi) tiltón keresztül történik a belvízátvezetés. A Nyugati-főcsatornába szivattyúsán beemelt belvizeket a 09.01 sz. védelmi szakaszon keresztül kerül kivezetésre a Hortobágy-főcsatorna felé. A vizet az Árkus-I és Árkus-ll. műtárgyakon keresztül (1-1 m3/s) lehet leadni az Árkus-főcsatornába. Amennyiben a Hortobágy-Berettyó árvízi helyzete nem teszi lehetővé a Nyugati-főcsatornába emelt belvizek továbbvezetését, azt a Füredkócsi-tározóba kell elhelyezni, ami a 09.01 sz. belvízvédelmi szakaszon lett kialakítva.

4. Az öblözet fővédvonala

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Tisza bal parti védvonal majdnem teljes hosszában látja el az öblözetnek a Tisza árhullámaitól való védelmét. A töltésszakaszon két árvízvédelmi szakasz található, a 09.01 számú Tiszafüred-Tiszakeszi, és a 09.02 számú Tiszatarján-Rakamaz védelmi szakaszok. A 09.01 számú szakasz teljes hossza 41 000 m, ebből 40 578 m töltés, 422 m pedig magaspart. A 09.02 számú szakasz hossza 76 300 m, amiből 62 917 m töltés és 13 383 m magaspart.

Az árvízvédelmi töltések építése 1846. augusztus 27-én kezdődött meg Tiszadobnál és még ebben az évben összesen 3 600 m töltés épült.

1847-ben 4 700 m töltés létesült 3,80 m koronaszélességgel, mindkét oldali 1:2 rézsűhajlással. 1856-ban Tiszacsegéig, 1857-ben Tiszafüredig készült el a védtöltés.

A Tiszadob-Urkomi töltés 3,80 m koronaszélességgel, vízfelőli oldalon 1:3, mentett oldalon 1:1,5 rézsűvel épült ki 1859-ben és ezzel a Tiszadob-Tiszafüred közti árterület bevédése befejeződött. Az 1855-ös árvíz hatására a védtöltés méreteit Tiszacsege-Tiszafüred között 3,80 m koronaszélességgel, 1:3 vízfelőli rézsűvel, 1:1,5 mentett oldali rézsűvel építették

ki. Az egyes szakaszokon még napjainkban is alkalmazott padkás szelvények építése 1860-ban kezdődött el (2. ábra).

2. ábra. Tiszafüred-Tiszakeszi és Tiszatarján-Rakamaz ár\’íz\’édelmi szakasz helyszínrajza (1982.)

f