A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 14. Valendorfean Barbara (FETIVIZIG): Az 1970. évi árvíz és következményei

A Túr folyó egyes részein az 1970-es árvízszint a meghaladta az addigi LNV-t, valamint a bekövetkező gátszakadások együttes hatásaként egyre sürgősebbé vált a védvonalak felülvizsgálata és a megfelelő szintre történő kiépítése. 1970-1975 között a Szamos jobbpart és Túr bal part között lokalizációs töltést építettek 41,9 km hosszban, amely magában foglalta a Sárégercsatorna bal parti töltését is.

A bal és jobb parti védvonalak találkozásánál egy nagy átbocsátóképességű zsilipet építettek be (14. sz. zsilip). A garbolci híd és a Szamos-Túr közi zárógát között 1975-76-ban kiépítették a Túr bal parti töltését.

A 2001. évi árvizet követően a védvonal mentén több helyen szükséges volt helyen a helyreállítás végrehajtására, így a 10+900-12+800 tkm szelvények között a töltés 4,0 m koronaszélességgel, MÁSZ+1,0 m-es szintre, 1:3 vízoldali és 1:2,5 mentett oldali rézsűvel kiépült. Ezen belül a tönkrement helyeken a 11+974-12+002 tkm között CS2M lemez, a 12+384-12+450 tkm között Larssen lemez került beépítésre a MÁSZ szintjéig (Konzorcium, 2014).

A mértékadó árvízszint

Az elmúlt évtizedek, évszázadok tapasztalatai alapján elmondható, hogy az árvizek egyre magasabb szinteken vonulnak le, ezért a töltések magassági méreteinek maghatározása is ehhez igazodva változott. A töltéseket a mindenkori ún. mértékadó árvízszintek (MÁSZ) figyelembevételével kell fejleszteni: a MÁSZ és az előírt magassági biztonság (1,0-1,5 m) értékével kell őket kiépíteni (FETIVÍZIG & VIZITERV, 2004). Az árvízvédelem során épp a változó szintek miatt, szinte lehetetlen tökéletes védelmet nyújtani, még a folyamatos fejlesztések ellenére is. így a mértékadó árvízszint jelenti a határt a védelem, és a fölötte kialakult vízállás miatt vállalt kockázat között (Prof. Dr. Mosonyi, 1999).

A MÁSZ értékét először a tetőző vízállásokból készített statisztika alapján határozták meg az 1970-es években. Az 1974. december 20-i 113/Koll./1974. számú határozatban fogadták el: „Magyarország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvizet kell mértékadónak elfogadni."

Az 1970-es árvízkatasztrófa hatására, valamint az egyes folyószakaszokon bekövetkezett hidrológiai és morfológiai változások miatt szükségessé vált a mértékadó árvízszintek felülvizsgálata, melyre először 1997-ben került sor. A következő alkalommal végrehajtott részleges felülvizsgálat 2010-ben történt, mely a Felső-Tisza és mellékfolyói, a Duna, és a Hernád egyes szakaszaira terjedt ki. Eredményeit a hatályon kívül helyezett 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet tartalmazta (Dobó, 2019).

Mivel a 2000-es évek árvizei sok helyen meghaladták a kijelölt szintet, és az éghajlatváltozás miatt a vízjárás is szélsőségessé vált, a MÁSZ újbóli felülvizsgálata mellett döntöttek. A felülvizsgálat során új módszerrel határozták meg a szinteket, az eddigiektől eltérően nem vízállásstatisztikát alkalmaztak, hanem vízhozam-statisztikát, mely figyelembe vette a folyómeder változását is (Dr. Szlávik, 2019).

Jelenleg a 2014-es Országos Vízügyi Főigazgatóság által megrendelt felülvizsgálat alapján kiadott a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet van érvényben. Az új mértékadó árvízszintek átlagosan 98 centiméterrel magasabbak a korábbiaknál, mint azt a 3. táblázat is szemlélteti.