A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 14. Valendorfean Barbara (FETIVIZIG): Az 1970. évi árvíz és következményei

4. kép: Lokalizációs vonal építése Komlódtótfalunál (FETIVIZIG)

A tüskökön, gyökereken fennakadt pátrialemezek alatti vízjárás okozta vízszintkülönbség alacsonyabb belvízállást eredményezett volna, amennyiben időben észlelik és beavatkoznak. Problémát jelentett a töltés lábától számított 6-10 méteres szabadon hagyandó sáv hiánya. Nemcsak a védekezési munkálatokat nehezítette meg, hanem a későbbiekben a fenntartást is akadályozta. Ez a jelenség töltéseink mentén a mai napig gondot okoz, ugyanis nem minden esetben biztosított a szükséges 6-10 méteres előtér.

A védekezés ideje alatt több esetben is a nagy távolságról érkező brigádok váltása és az anyagok szállítása akadályt jelentett. Előfordult, hogy egy brigád több napig is megállás nélkül dolgozott, míg a váltás megérkezett. Az árvízvédekezés hatékonysága növelhető, ha az árvízvédelmi szakaszokon elérhető közelségben nemcsak Védelmi Központok, hanem védelmi felszerelések tárolására alkalmas raktárépületek is települnek. Ezzel idő nyerhető, mivel nem kell olyan nagy távolságokról szállítani az anyagokat a védekezés helyszínére. Ez a rendszer szerencsére ma már eléggé fejlett, egyre több helyen épülnek védelmi raktárak, gátőrházak és védelmi központok (Fehér, 1970).

FEJLESZTÉSEK

Az addig ismertnél nagyobb, több kárt vagy netalán pusztítást okozó árvizek kezdő lökést jelentenek az árvízvédelmi művek fejlesztésében. Emellett tényként kezelhető, hogy megfelelő szintűre kiépíteni a védvonalakat költséghatékonyabb, mint egy esetleges árvíz idején a károk helyreállítása.

Az árvízvédelemmel kapcsolatban megkülönböztetünk úgynevezett szerkezeti és nem szerkezeti intézkedéseket. A szerkezeti intézkedések közé soroljuk többek között a töltések és tározók építését is. Ezzel szemben nem szerkezeti intézkedés például az előrejelző rendszerek fejlesztése, és a távmérő rendszerek fejlesztése. Az 1970-es árvíz levonulása után mindkét intézkedés típus alkalmazására szükség volt, annak érdekében, hogy a továbbiakban hasonló események ne fordulhassanak elő.

Töltésfejlesztés a Szamos és a Túr mentén

1972-ben megkezdődött a Szamos, majd 1998-tól a Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének fejlesztése. Az 1972-1976 közötti időszakban az I. ütem részeként a két parton összesen 12,7 km