A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 1. Abonyi Csaba - Veréb Dávid (ADUVIZIG): A hajózási feltételek változása a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán
hatásokból származó kimélyülésekkel összemérhető mértékben járult hozzá a medersüllyedéshez a nyersanyagnyerési célú mederkotrás az érintett szakaszon. A gázlós területek átlagos süllyedése is megfigyelhető, azonban annak mértéke nem éri el a kapcsolódó mederszakaszok átlagos kimélyülésének az értékét. A vizsgált szakaszból a Paks feletti részen jelentősebb, 41 év alatt átlagosan mintegy 2 méter mértékű medersüllyedés vált kimutathatóvá. A Paks alatti szakaszon számított átlagos kimélyülés mértéke 1 méter körüli érték, a teljes, Dunaföldvár és Baja közötti Duna-szakaszra érvényes átlagos medersüllyedés körülbelül 1,4 méter. 3. Vízfelszíngörbe és mederváltozások összehasonlítása A felmérések elemzéséből számított mederszintváltozásokat a szakaszon található vízmércékre rendelkezésre álló vízállásidősorok felhasználásával elvégzett trendvizsgálat eredményeivel összevetve a jellemző mederváltozási és vízszintváltozási folyamatok összefüggéseire következtethetünk. A 12. és 13. ábrák jól szemléltetik, hogy a vízszintek változásának és a meder változásainak görbéi jól követik egymást az éves fajlagos értékek és az összesített változások tekintetében is a vizsgált folyószakaszon. Megállapítható az is, hogy a Dunafölvár és Paks közötti Duna szakaszon a meder és a kisvízszintek süllyedése jelentősen meghaladta az alsóbb szakaszok változásait a vizsgált időszakban. A mederváltozásokat megadó görbék lokális kilengései a meder jelentősebb helyi átrendeződésére utalhatnak. Ezzel együtt felhívják a figyelmünket azokra a helyekre ahol az intenzívebben változó meder esetlegesen a belvízi hajózás számára is meghatározó változásokat eredményezhet a közeljövőben. Ilyenek voltak például az 1470 vagy az 1480 fkm környezetében megfigyelhető változások. Az előbbi esetben jelentősebb feltöltődés volt kimutatható, azonban ez jellemzően a meder hajóúton kívül eső részén következett be, így a folyami hajózás feltételeit közvetlenül nem változtatta meg (15. ábra). A második esetben kimutatott átlagos medermélyülés következményeként a Koppányi kanyarulat, mint hajóút szűkület megszűnése említhető meg.
