A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 6. Déri Lajos - Lisovszki Evelin - Hujberné Görög Tímea (SOLVEX Kft.): A Magyarszéki és a Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározók tervezésének kihívásai
2.2 A tervezés kihívásai 2.2.1 Anyagelhelyezés A Dozmati tározó építéséhez kapcsolódóan szükséges volt az Arany-patak mederrendezése, hogy a tározó alatti szakaszon árhullám idején a továbbvezetni kívánt 21,5 m3/s-os vízmennyiséget a települések belterületi szakasza kiöntés nélkül le tudja vezetni. Ezen felül célul tűztük ki, hogy Búcsú belterületi szakaszán a Q3%-os vízhozam is kiöntés nélkül levezetésre kerüljön. Az ehhez szükséges megfelelő mederparaméterek meghatározásához több lépcsős 1D hidraulikai modellezést végeztünk HEC-RAS 4.1.0. modellel és meghatároztuk azokat a szakaszokat, ahol mederalakítási beavatkozás szükséges a magassághiányos partéi megemelésére. Ebben a kérdésben a mederrendezésből kikerülő anyag felhasználhatósága vagy minősítése adott vitára okot. Kérdés volt, hogy a kikerülő anyag haszon anyag-e, felhasználható-e valahova, vagy hulladéknak minősül? Az érvényes jogszabályok nem kezelik egyértelműen ezt a kérdéskört. Egyrészt a kotrásból kikerülő iszapos anyag szervesanyagban gazdag, hulladékként kezelendő, másrészt a mederszelvény bővítéséből kikerülő anyag ásványi vagyon, felhasználása a Bányakapitányság elbírálási jogkörébe tartozik. A mederrendezésből kikotort iszapos-agyagos anyag egy részét (21 800 m3) a parti sáv rendezésére használták fel. Kis része (564 m3) a séi szakaszon a mélyfekvésű területek feltöltésére került. Azonban város és a községek belterületi szakaszain ~9 500 m3 anyag elhelyezésére nem volt lehetőség. Ezért a felhasználásra nem kerülő anyagot engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra kellett elszállítani, ahol takaróföldként hasznosítják. 2.2.2 Uszadékfogó mű A vízfolyásokra épített keresztirányú létesítményeknél komoly megoldandó feladat az uszadék összegyűjtése, távoltartása a műtárgyaktól. A vízfolyás által szállított fák, ágak, levelek, gyakran akadnak fenn a műtárgyakon, melyeket megrongálhatnak, eltömíthetnek. A vízerő telepeknél bevált gyakorlat az automata folyamatos üzemű gépi tisztítású rács alkalmazása. Ez üzemeltetési szempontból kedvező megoldás és az erőtelep folyamatos üzeme miatt indokolt is. Azonban a gépi tisztítású rács alkalmazása nem elterjedt az árvízcsúcs-csökkentő tározók és a záportározók esetén. Ez azért lehet így, mert ezek a létesítmények csak időszakosan, árvíz vagy villámárvíz alkalmával működnek, ekkor szállítanak jelentős uszadékot. Az uszadék eltávolítása komoly gondot tud okozni az üzemeltetőnek. A túl gyakori kézi eltávolítás költséges, idő és energiaigényes, ha viszont ritkán kerül tisztításra a rács, akkor árvíz esetén csak újabb uszdék rakódik rá, ami eltömődést és visszaduzzasztást okoz. Megoldás lehetne a gépi tisztítás, amelynek működését, alapos vizsgálatok után optimalizálni lehetne a vízfolyásra. Dozmat esetében különböző kialakítású rácsok építését vizsgáltuk eltérő hosszúságú és geometriájú elemeket több kiosztásban alkalmazva. 17/20
