A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 6. Déri Lajos - Lisovszki Evelin - Hujberné Görög Tímea (SOLVEX Kft.): A Magyarszéki és a Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározók tervezésének kihívásai
ami a Kaszárnya-patak és a Baranya-csatorna kevert vizéből történhet. A zárt vezetéken található szakaszoló akna ad lehetőséget a két vízkivételi lehetőség közötti átváltásra a vízminőségek függvényében. 1.2.4 Az oldalbukó műtárgy működési modellje Az oldalbukó műtárgy a Baranya-csatorna 24+811 - 24+751 km szelvényében került megépítésre. Az oldalbukó feladata, a Baranya-csatorna felső vízgyűjtőjéről a mederben mértékadó esetben érkező NQi% = 34,0 m3/s vízhozamból, a Baranyacsatorna vízszállító képességét meghaladó vízmennyiség átvezetése a tápcsatornába, ill. azon keresztül a tározótérbe. A széles küszöbű bukóként kialakított oldalbukó geotextíliára helyezett GABION kőkosarakból, és RENO matracokból áll, hossza 60 m. A Baranya-csatorna mederrendezési tervében az oldalbukó szakaszán a fenékszint a tervezett beavatkozások hatására magasabban fog kialakulni, mint a jelenlegi mederfenék, ezzel segítve az oldalbukó működését. A rásegítés, és a bukó vízjogi tervekben szereplő geometriai kialakítása miatt azonban becslő számításaink szerint már a gyakran előforduló kisvízhozamok (5-6 m3/s) is kiléptek a tározótérbe. Mivel az oldalbukó eredeti célja a Baranya-csatorna vízszállítási kapacitása (12 m3/s), fölött érkező vízmennyiség bevezetése a tározótérbe, és mert üzemeltetői szempontból is problémákat okozhat a korai töltődés (elöntési határ esetleges változása, a Baranyacsatornában szállított kevés vízmennyiségből eredeztethető ökológiai problémák stb.) hidrodinamikai modellvizsgálat készült. A két dimenziós hidrodinamikai modell elkészítésére a Műegyetem szakembereit kértük fel Dr. Baranya Sándor vezetésével. A vizsgálat célja az volt, hogy úgy változtassunk a bukó helyszínrajzi kialakításán, esetleg a bukószintjén is, hogy az hidraulikailag kedvezőbb legyen és a vízjogi tervekben tervezett nagy mennyiségű burkolat szükségességét felülvizsgálva, optimalizáltuk azt. A szakemberek által alkalmazott modell az AdH-2D (Adaptive Hydraulics Model System) volt (https://www.erdc.usace.armv.mil/Media/Fact-Sheets/Fact-Sheet-Article- View/Article/476708/adaptive-hvdraulics-model-svstem/). A domborzati modellhez rendelkezésre állt a területről készült LIDAR állomány, geodéziai felmérések, és a tervezett létesítmények, beavatkozások is beépítésre kerültek. Az alkalmazott simasági tényező értékei a mederben k=40 m1/3/s, a hullámtéren k=30 m1/3/s. A Műegyetem szakemberei több bukó kialakítást is vizsgáltak, az első néhány változatból látszott, hogy a bukónak a mederrendezés, és a bukó helyszínrajzi kialakítása miatt csak kb. az alsó 20 - 25%-a vesz részt a vízszállításban. Ezek után olyan, a bukón elvégzett változtatásokat végeztünk, amivel elérhető, hogy csak a 10 -12 m3/s körüli vízhozamok lépjenek ki a mederből ne pedig 4-5 m3/s. Arra is figyeltünk a bukó módosításánál, hogy a bukó kihasználtsága nagyobb legyen, és felülvizsgáltuk a korábban tervezett burkolatok létjogosultságát is, nemcsak műszaki, hanem gazdasági érdekeket is szem előtt tartva. 11/20
