A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 5. Cserveni-Kovács Orsolya (FETIVIZIG): A beregi erdők vízpótlási lehetőségeinek bemutatása
A vízpótlás sikeressége a kivezethető víz mennyiségétől és a kivezetés időtartamától, így a mindenkori ökológiai, tájgazdálkodási igényektől, a Tisza vízállása és vízjárása által meghatározott időtartamtól függ. Optimális esetben ezzel a műszaki megoldással hatékonyan javítható mind a Bockereki, mind a Lónyai erdő vízháztartása. A bockereki erdő vízpótlásához a Szipa felől a tiszaszalkai zsilip és Szipa-főcsatoma 8+980 km szelvényében lévő T38 fenékküszöb között mértékadó közeli vagy azt meghaladó vízállás szükséges, a Csaronda felől az 5+330 km szelvényben lévő TI fenékküszöb mögött koronaszintet elérő vagy meghaladó vízállás szükséges. A Lónyai erdő vízpótlásában a TI és T2 majd a T6 és T19 fenékküszöbök fölött átbukó vízszintek kívánatosak, a 2. sz. mellékletben bemutatott beeresztési helyek, műtárgyak segítségével. A vízkivétel és szétosztás végrehajtása a „Beregi komplex árapasztási és ártér revitalizációs fejlesztés” üzemeltetési szabályzata alapján történik, mely magában foglalja a magyar-ukrán vízkárelhárítási együttműködési szabályzatban foglaltakat. 3.1.1.1. A 2008-as év tapasztalatai A 2007-2008 téli időszaka csapadékban szegényebb volt a sokéves átlagnál, ezért a Tisza folyón levonuló I. fokot meghaladó árhulláma lehetőséget biztosított a Beregi öblözet két főcsatornájának, továbbá a mellékcsatornák és a kapcsolódó holtmedrek ökológiai célú vízutánpótlására. 30 A vízutánpótlás 2008.03.04-én 8 -kor a tiszaszalkai zsilip részleges nyitásával kezdődött, majd a vámosatyai osztózsilip is nyitásra került. A nyitási napon a Tiszából beeresztett víz fokozatosan és csak lassan töltötte fel a csatornákat, ezért a beeresztési szint -a tiszaszalkai belvízmércére vonatkozóan- először 450 cm-re, majd pedig 500 cm- re lett növelve (max. 520 cm-ig növelhető). Szipa-főcsatoma 8+500 km és Csár onda-főc sátor na 11+200 km szelvényei (FETIVIZIG, 2008.) 03.05- én a vízpótlás folytatódott, melynek hatása a Szipa és Makócsa vízrendszerében hamarabb jelentkezett, mint a Csaronda rendszerében, ahol a nap folyamán a 6+000 km szelvényig jutott a víz. Ez azzal magyarázható, hogy vízrendszere összetettebb, sok holtmederrel van kapcsolatban, és a csatorna több szakasza is holt medreket köt össze. így tehát ezekből adódóan a feltöltődésük is késleltetett, több időt vesz igénybe. 03.06- án a vízpótlás már megközelítette az akkori egyetlen Csaronda fenékgátat (11+210 km), a nap folyamán a 8+000 szelvény környékén járt a víz, ezért 1600-kor a tiszaszalkai és a vámosatyai zsilipek zárásra kerültek, mivel a fenékgát felső szintjéig a késleltetett ráfolyás 5
