A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 4. Berger Ádám - Dr. Cimer Zsolt (NKE Víztudományi Kar): Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszer működése és lehetőségei

Adott napon, Zsebeházán a HDI2,03-as értéke alapján erős aszály volt. Továbbá látható, hogy a vizsgált napot megelőző napon 80 cm-es mélységben még alacsonyabb volt a vízhiány értéke. A hőmérséklet és csapadék előrejelzések alapján az érték további növekedése prognosztizálható az elkövetkező napokban, így a meteorológiai aszályindex is magasabb értéket vesz majd fel. Az észak-dunántúli régióban adott időszakra a Zsebeházán tapasztalt érték volt jellemző. [9] A rendszer szolgáltatta adatok és előrejelzések birtokában az adott vízhiány-kezelő körzetre megállapítható a védekezési fokozat, illetve az agrárium szereplői fel tudnak készülni az időszak okozta károk mérséklésére.

4. A MONITORING RENDSZERBEN REJLŐ POTENCIÁL

A vízügyi ágazat a mérőállomások számának gyarapításával, az adatfeldolgozás automatizálásával, a jogi háttér optimalizálásával, az alhálózati elemek létesítésével, a különböző mobiltelefon platformokra való applikációk konstruálásával, valamint a differens távérzékelési technikák alkalmazásával kívánja a hálózatot fejleszteni. [7]

A monitoring-hálózat további lehetőségeit a digitalizáció szolgáltatja. Reális elgondolás az aszály monitoring rendszer és a jégkármérséklő-rendszer biztosította adatok összehangolása, távlati elgondolásban a két rendszer egymásba építése. Új szereplőként bevonható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, hiszen aszály idején a tarló- és avartüzek gyakoribb előfordulásával is kell számolni. Ugyanakkor kardinális pont, hogy a felhasználói felület átlátható, személyre szabható és a publikum számára releváns, komplex információt nyújtó szolgáltatás legyen.