A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 2. Dr. Balatonyi László (NKE Víztudományi Kar) - Láng István (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar): Települési csapadékvíz-gazdálkodás jelenlegi helyzete
1 1 \ H < 20 mm/h Vízvisszatartás, beszivárogtatás 20 < H < 40 mm/h A zöld infrastruktúra tartomány A szürke infrastruktúra tartomány 3. ábra Tározás növelése, csapadék kezelése (Forrás: Búzás 2015) Megelőzés, felkészülés, védekezés, helyreállítás A Magyar Vízügyi Szolgálat vizek kártételei (többlet és hiány) elleni tevékenységeit - ár és belvízi veszély és kockázat kezelési intézkedéseit és időbeli ciklusait, feladat a megelőzési, felkészülési, védekezési (kárelhárítási) és a helyreállítási fázisokra lehet bontani. Költséghaszon elemzés szempontjából mindig kifizetődőbb a megelőzési, felkészülési tevékenységekre nagyobb pénzügyi forrást biztosítani (Balatonyi et al 2018). Ezen szemléthez kapcsolódóan a települési csapadékvíz-gazdálkodás területén különösen fontosak a megelőző intézkedések (legyen szó akár szerkezeti, vagy nem szerkezeti intézkedésről). Ezek között a különféle ösztönző intézkedések is meg kell említeni. A folyamat elindításához alapvető feladat az ösztönző intézkedések meghatározása a különböző érdekelti szinteken (egyén, önkormányzat és állam). Fentiekből következik, hogy ezek célja a csapadékvíz minőségének megőrzése mellett a tározóképesség növelése. Ezek az alábbiak lehetnek: o Tározott csapadékvíz mezőgazdasági hasznosítása (öntözés, talajtározás) o Tározott csapadékvíz hasznosítása háztartási célokra (kert és/vagy szürke víz hasznosítás) o Tározás megvalósítása vízkár megelőzés céljából (szükségtározás, vésztározás) o Tározás előírása, díjazása, elmaradásának szankcionálása (házi, önkormányzati tározás előírása, mezőgazdasági támogatási rendszer célirányos változtatása) Műszaki feladatok a települési csapadékvíz-gazdálkodás megújításában A szélsőséges jelenségek (aszály, helyi vízkár) növekvő gyakorisága - különösképpen a települési vízgazdálkodás területén - növekvő feszültség okoz a különféle érdekeltek között. Az életkörülmények folyamatos javulásával nő a társadalmi igény az állandóságra, a kiszámíthatatlan kiszámíthatóságára (időjárás, éghajlat) és a biztonságra. Jó példa erre, hogy a Balaton vízállásának kismértékű változásai milyen társadalmi vitákat generálnak. A települési csapadékvíz-gazdálkodás esetében azonban nem valósítható meg a 100 %-os állami feladatvállalás. A települési csapadékvíz gazdálkodást a műszaki, a gazdasági és a jogi háttér megteremtésével állami és önkormányzati szinten (vízgyűjtő területek figyelembe vétele mellett) szükséges szabályozni. Fontos szerep jut az állami szabályozásnak a műszaki,
