A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 2. Dr. Balatonyi László (NKE Víztudományi Kar) - Láng István (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar): Települési csapadékvíz-gazdálkodás jelenlegi helyzete
Duna Régió Stratégia célja 11 különböző szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében. Magyarország három kiemelt jelentőségű területen vállalt kiemelt koordinációs szerepet a tagországok között. A fenntartható energia használatának ösztönzése témakörben Csehországgal, a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése fejezeten Szlovákiával, valamint a települési csapadékvíz-gazdálkodással leginkább összefüggő környezeti kockázatok kezelése területen pedig Romániával közösen koordinálja Magyarország a Duna vízgyűjtőjén található tagországok szakmai munkáját (Oroszi & Jenei, 2017). Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás iránt egyre fokozódik az érdeklődés. Makro regionális stratégiák mellett számos nem állami szervezet (non-governmental) is működik a Duna vízgyűjtőn. A legaktívabb a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság {International Commission for the Protection of the Danube River, rövidítve: ICPDR). 2018 év végén került kiadásra, és elfogadása a Duna Vízgyűjtő Klíma Adaptációs Stratégiája {ICPDR Climate Change Adaptation Strategy), ami fontos ajánlásokat tartalmaz a 2018. évben indult Vízgyűjtő-Gazdálkodási Tervek (a továbbiakban: VGT) és Árvízi Kockázat Kezelési Tervek (a továbbiakban: ÁKK) felülvizsgálatához. A Magyar vízgazdálkodás kiemelt célja az országban visszatartott vízmennyiség növelése, ennek ellenére a csapadékvíz tudatos területi visszatartása többnyire nem, vagy csak korlátozottan megoldott. Megállapítható, hogy a csapadékvíz gazdálkodás és belvízgazdálkodás jó gyakorlatai nem, vagy csak igen korlátozottan terjedtek el. Különösen hiányzik a szabályozási rendszer a különböző szintű rendezési terveknél. A belterületi vízrendezés, elvezetés feladatait az önkormányzatok maguk látják el, tapasztalat alapján megállapítható, hogy csak kevés önkormányzat esetében biztosított szervezeten belül a megfelelő végzettséggel rendelkező humán erőforrás. Településeink még inkább kitettek, sérülékenyebbek az éghajlatváltozás hatásinak, ezeken a területeken koncentrálódik a népesség és a gazdasági tevékenység többsége, és a városok sok esetben az éghajlatváltozás szempontjából érzékeny területeken helyezkednek el, mint például árvízzel, vagy belvízzel, aszállyal veszélyeztetett területeken helyezkednek el. A városi vízrendszer - amely magába foglalja az ivóvízellátó rendszert, a szennyvíz és a csapadékvíz elvezető és tisztító rendszert - különösen veszélyeztetett, mivel az éghajlatváltozás főleg a víz körforgásának megváltozásában nyilvánul meg. (Búzás 2015). A települési vízgazdálkodása, csapadékvíz-gazdálkodás (benne a vízvisszatartás és vízhasznosítás) különösen a csapadékok hevességének növekedése miatt vízügyi szakpolitikai iránymutatás szükséges az érdekeltek részére. Hidrometorológiai szélsőségek Az elmúlt száz év három legnagyobb árvize az utóbbi 10-15 évben jelentkezett a Dunán, míg a Tiszán 36 hónap alatt négy rekord méretű árvíz vonult le az ezredforduló környékén. Mindezen események a vizek többletével összefüggésben jelentkeztek problémaként, de meg kell említenünk a kevés víz problémáját is (2002, 2003, 2012). Bár az aszály Magyarországon nem okozott olyan súlyos problémákat, mint a világ más részein, de egy olyan tényezővé kezd válni, melyet nem hagyhatunk ki a számításból. Az intenzív csapadékesemények által kiváltott árhullámok jönnek, mennek napjainkban, ám mégis egyre kevésbé okoznak problémákat a folyókon, mivel a teljes vízgyűjtőterületre ritkábban hullik területi átlagban nagycsapadék, nagy intenzitással. A kisvízfolyások medrének befogadóképessége sokkal kisebb, ezáltal nagyobb problémát okozhat a kisvízgyűjtőre hulló lokális nagycsapadék. A helyzetet tovább bonyolítja a klímaváltozás egyre erősödő hatásainak jelentkezése a kisvízgyűjtőkön. Az extrém csapadékos időszakok súlyosabb - akár emberéletet is követelő - hidrológiai következménye lehet a hegy- és dombvidékeken megjelenő gyors
