A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 23. Szivler Zoltán (KDTVIZIG): Hódok a Bakonyból lefutó patakokon I. – Az ökoszisztéma-mérnök faj

1. ábra: Fadöntés a Hódos-éren Porva határában (2018.03.)

Táplálkozás mellett gát és várépítésre is felhasználja a faanyagot. Gátat épít a vízfolyásokon, ezzel elárasztva a szomszédos területeket, hogy elérhető közelségben legyen a tápláléka. Területi adottságoktól függően választja meg gátjának nagyságát és darabszámát. Egy helyszínen rendszerint több torlaszt is épít. Egyes esetekben csak kisebb méretű gátakat emel, de nem ritkák az akár egy méternél magasabb építmények sem. (2. ábra) Az ágak közé sarat tapaszt, ezzel ellenállóbb lesz az általa épített torlasz. A gátak keresztszelvénye szabályos trapéz alakú, és az iszappal való megerősítés után igen masszív töltést alkothat. Néhány esetben megfigyeltünk szinte tisztán sárból emelt gátakat is. Vegyesen használja ezeket az alapanyagokat várainak építése során is. A várak is elérik a földfelszíntől számított egy méteres magasságot, a víz és föld alá nyúló alapterületük viszont szinte meghatározhatatlan.

2. ábra: Hódgát a Cuha-patakon Vinye határában (2018.12.)

A tudatos vízszintszabályozást a gátak magasságával oldja meg. A tapasztalat azt mutatja, ha nagyobb területet akar elárasztani, megmagasítja és vastagítja építményeit, azonban előfordul, hogy maga bontja vissza valamelyest azokat. Ezzel a kismértékű visszabontással saját maga