A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 18. Rácz Tibor (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Réti Gábor (HYDROInform Bt.) - Németh Tamás - Sütő Gergely - Balogh Balázs - Ádám Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): Budapest árvízi öblözeteinek 2D-s szimuláción alapuló elöntési elemzése, térképezése

árvizet okozó jégtorlasz miatt duzzasztott vízfelszín mellett. A város kiterjedése is kisebb volt akkoriban, így jelentős területekről nem ad információt ez a térkép. E körülmények miatt, valamint a felmérés utólagos, esetleges pontossága következtében ezt az elöntési térképet tájékoztató jellegűnek és történeti fontosságúnak lehet tekinteni.

1. ábra: az 1838-as árvíz elöntési területe (Megjelent a Némethy Károly szerkesztette A pest-budai árvíz 1838-ban című kötetben, Budapest, 1938) (forrás: http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_budapesti_ozonviz_terkepe)

A későbbiekben az elöntési térképezés a korszak rendelkezésre álló technológiája szerint történhetett, így a számítástechnikai kapacitás rendelkezésre állása előtt csakis jelentős közelítéssel lehetett az elöntött területeket meghatározni. Az árvízvédekezési tervek jellemzően tartalmaztak az elönthető területekre vonatkozó ábrázolásokat, ilyen található az 1945-ös budapesti védvonali térképeken is. Ebben az időszakban a mértékadó árvízszint meghatározása is teljesen más alapon állt, a legmagasabb árvízszintnek az 1876-os jeges árvíz burkológörbéjét tekintették (867 cm a Vigadó téri vízmércén). Sajátos módon lényegében ez a vízszint öröklődött át a későbbi, immár valószínűségi alapon meghatározott mértékadó árvízszintekre, amelyek 2010-ig voltak hatályban.

A Duna Atlasz 1970-es elkészülte során ugyancsak készült elöntést bemutató térkép, amely feltüntette az 1 % és a 0,1 % valószínűséggel előforduló árvíz esetén kialakuló vízborítást.

2