A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 17. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG) - Varga Dalma (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Hubayné Dr. Horváth Nóra (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar): Tájhasználati változások hatása belvízvédelmi létesítményekre
I Beépített terület I Erdő Gyepterület Kert Vizenyős terület - nedves gyep Szántóterület Tanya i Kilométer Jelmagyarázat ! Orosháza Medgyesbodzási csatorna vízgyűjtő határa ' ; Szulalaposi-csatorna Keleti-övárok vízgyűjtő határa Úthálózat Területhasználatok 11. ábra: A vizsgálati terület a második katonai felmérés idején (1864) A harmadik katonai felmérés (1884) az antropogén jelenlét erősödését bizonyítja (12. ábra). Egyre nagyobb a beépített területek aránya, Medgyesegyháza és Pusztaföldvár is jelentős, önmagukban kompakt beépítésekkel láthatóak a térképeken. A tanyák a XIX. század második felében élték virágkorukat. Látható, hogy a korábbi elszórt, gyakorlatilag szigetszerűen, szórványként megjelenő egységek az 1800-as évek végére csoportokba rendeződtek. Orosháza beépített területe tovább terjeszkedett déli és keleti irányban. Egy kisebb kertes gazdasági terület kapcsolódik hozzá északkelet irányából. A szántóterületek teljesen homogén képet mutatnak, nem szakítják meg gyepes sávok, erdők felületüket. A felszín alatti víz jelenlétére a gémeskutak nagy száma utal. Szinte nem volt olyan tanya, majorság, ahol nem alkalmazták e vízvételi lehetőséget. 15
