A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 17. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG) - Varga Dalma (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Hubayné Dr. Horváth Nóra (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar): Tájhasználati változások hatása belvízvédelmi létesítményekre
Orosházi szivattyútelep vízgyűjtő területe Újugyoa Medgyesegytiaza o lat3jvlzkutak--------csatorna Oro&h Sza-WedgyesDoczasl-csatorna vízgyűjtő területe Kelen övárok vízgyűjtő terület Szulalapost-csatoma vízgyűjtő területe ^ATMZIG működési terület 1. ábra: Mintaterület: Az Orosházi szivattyútelep vízgyűjtő-területe A mintaterület síkvidék, amely enyhe lejtéssel rendelkezik kelet-nyugati irányban. A vízgyűjtő területet egykori medrek és kimosott területek szabdalják fel kisebb egységekre. Tengerszint feletti magassága 85,0-105,0 mBf. A legmagasabb részek a dél-keleti magyar-román határnál találhatók. A rendszer teljes területe 1213,4 km2, amely hét belvíz-öblözetre tagozódik. A vizsgálati terület az Aranyad-éri vízgyűjtő része, amely öblözet nagysága 211,0 km2. A belvízöblözetek vizeit a Királyhegyesi-Száraz-ér és a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér gyűjti össze. Az összegyűjtött vizeket a Maros folyóba gravitációsan a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér vezeti le. Szélsőségesen magas marosi vízállás esetén a torkolatban hordozható szivattyúállás telepítésére is sor kerülhet. A területi vizek elvezetését a Pusztai-, Aranyad-éri és Tótkomlóséri öblözetek területén közbenső átemelő szivattyútelepek is segítik. így, bár nem közvetlenül a Maros hordalékkúpon van, de a hordalékkúpról érkező vizek átemelésében működik közre az Orosháza térségében található Orosházi- és Pusztai-szivattyútelep is. A káros vizek elvezetését mintegy 260 km hosszú főcsatorna biztosítja. A belvízvédelmi szakasz területének délkeleti határa a román országhatár, amelyet a Maros folyó, belvízcsatornák, erek és völgyvonulatok kereszteznek. A csatornák csak időszakos vízkészlettel rendelkeznek. A télvégi, tavaszi belvizeket követően, egyes mélyebb mederszakaszok kivételével, a vízhiány miatt jellemzően szárazak a csatornák. A mintaterület a Maros hordalékkúpon található (2. ábra). A terület jellemzője a földárja, amely egy sajátos hidrológiai jelenség. Ezt az Alföld egyes területein jól ismerik a helyi emberek, a 5
