A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 16. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Tengeri és folyami árvizek rövid története Hollandiában

Folyami árvizek A XVII. és XVIII. században számos a hírhedt folyami árvizek sok halálesetet okoztak. Gyakran jégtáblák blokkolták a folyót. A nagy földvisszanyerési munkálatok, a kiterjedt fűzfaültetvények és a folyó téli medrében lévő épületek mindegyike súlyosbította a problémát. Sok esetben a vízszint meghaladta a töltés magasságát, meghágás történt. Ezek sokszor szándékosan alacsony gátak voltak, ahol a belvíz lefelé a folyóba visszairányítható legyen. Később sok kifolyási helyet megerősítettek és fókuszáltak az erősebb gátak építésére, valamint a folyókágak vízhozamának jobb megosztására. Ennek érdekében csatornákat ástak, mint például a Pannerdens Kanaal és a Nieuwe Merwede. Hollandia a kis és sebezhető államok közé tartozott, elég sok háborút viselt az évszázadok folyamán. így megszállás idejére esett az 1808. január 15.-i vihardagály (Zeelandon és Vlaanderenben okozott jelentős károkat), és az 1809. évi folyami árvíz is, amikor a Rajna talán az ország legpusztítóbb árvize (4. kép) vonult le, jelentős kiöntéseket okozva a Maas mellet is. Az elöntés területe Németországtól a Maas és a Waal vidékén keresztül egészen az ország nyugati végéig tartott. Az üssél folyó völgyének nagy része is megmerült. A gátszakadásokat jégdugók váltották ki, a jégdugó blokkolta a víz szabad átfolyását, a felvizet felduzzadva, a gátat meghágva, majd átszakítva kiöntést okozott. Az 1809. évi árvíz idején Louis Napoleon, a francia császár testvére volt a király, igaz csak négy évig, azonban rövid uralkodása lényeges változást hozott a kormányzat árvízi szerepvállalásában. A francia uralom óta a kormányzatnak jelentős központi szerepe van a vízgazdálkodásban. Ekkor formálódott és kezdett erősödni a Rijkswat er Staat. 1809. évben a folyami árvizek legnagyobb katasztrófája következett be Hollandiában (4. kép). Körülbelül 100000 ember szembesült a nagy áradás hatásával, ami 275 halálos áldozattal járt. Hollandiában a folyó menti árvíz általában csak néhány áldozattal járt, maximum néhány tucattal. Az ezreket elpusztító árvíz a tengerárnál jelentkezett. Sok volt a sebesült. Két­­háromezer ló, tehén és sertés fulladt meg, és legalább 1000 otthon teljesen megsemmisült. A katasztrófa után bekövetkezett nagymértékű nyomorúság eredményeként az árvízi probléma természetesen mindenki figyelmét magára vonzotta. Louis Napoleon, olyan ember volt, aki mindent elkövetett a királyságáért. így a folyami problémák sem kerülték el a figyelmét. A francia császár testvére jelen volt csaknem minden alkalommal, amikor egy gát átszakadt. Ráadásul rövid négyéves uralkodásának utolsó napjaiban számos előremutató döntést hozott az árvíz problémáinak kezelésére. Ezek közül a fontosabbak a következők voltak:- A folyami árvíz megoldásának új megközelítési módjának kialakításában Louis Napoleon király fontos szerepet játszott, ugyanis azt követelte a holland folyami szakemberektől, hogy azonnal intézkedjenek a folyami árvizek elkerülése érdekében. Viszonylag rövid idő alatt nagy eredményeket kellett felmutatni, és végrehajtani. A folyómeder módosítással ellentétben a folyó oldalirányú elterelését javasolták. Ez volt a hidrológiai mérnökök szakbizottságának egyik legfontosabb ajánlása, amiről tájékoztatták a királyt. Ez az árvíz kezelésének új módja volt. Az elterelés kivitelezéséhez az IJssel folyó mentén 5 és a Linge folyó mellett Asperennél 16 új túlfolyót építettek a gátba. További 4 túlfolyó készült a Merwede folyó mentén valamint Gorinchem északi részén, még mielőtt a katasztrófa éve véget ért volna.- A Folyótörvény elfogadása, új, megváltozott jogi szabályozás kidolgozása. A folyótörvény hangsúlyozta, hogy a központi kormány, végső felelősséggel tartozik a folyók állapotáról. A törvény legfontosabb célkitűzése a folyóknál a vízlevezetési kapacitás további romlásának megakadályozása volt. Megtiltottak bármilyen olyan munkát, amely akadályozná a folyó vízlevezető képességének csökkenését. Ilyet csak a Rijkswaterstaat engedélyével lehetett 12

Next

/
Thumbnails
Contents