A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 7. Gombás Károly (ÉDUVIZIG) - Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Az EU Árvízi Irányelv második ciklusának teljesítése: az ÁKK-2 projekt eddigi eredményei és az első országjelentés tartalma - 8. Hercsel Róbert - Somogyi Katalin - Dr. Baranyai Olga (NYUDUVIZIG): Keresetlen munkatársunk a hód

A Ml VÍZÜGYÜNK

Azlfirsáoi Nemzeti Park Igazgatóság] a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által vód&tt hód állományának gyérítése tárgyában beadott káraiméval kapcsolatban az alábbi adatokat, tényekét közöli valamint javaslatot teszi:

1. Vas megyében az etirézsiai hód (Castor ft bér) jelentős, becsléseink szerint 1000 agyadból álló állománya él a különböző folyó és állóvizeken. A hód állomány az utóbbi évtizedekben nagymértékben felszaporodott és jelenleg is folyamatosan terjeszkedik a faj. \Az állományát nem | tekinthetjük veszélyeztetettnek.

2 A védett állatfaj károkozásának megelőzését minden olyan helyen elfogadhatónak tarjuk, ahol annak tevékenysége, gátépítése, táplálkozása jelentős árvízi kockázattal, balesetveszéllyel vagy gazdasági károkozással jár.

3. a7 élőhelyek meove szerte telítettek, áttelepítésre nincs lehetőség.\Országos viszonylatban is hasonló a helyzet, így az állomány áttelepítéssel történő helyi szabályozása nem nyújt megoldást a károk megelőzésére.

4, Természetvédelmi szempontból, a további károkozás megelőzésére, a védett faj állományának gyérítését a kérelmezett területeken elfogadhatónak tartjuk A populációból eltávolításra kerülő egyedek a teljes állományra megítélésünk szélint nem lesznek hatással. Az Abérí-tó esetében a Gyöngyös-patak és kőszegi Alsó-rét Natura 2000 temet hód állományának kímélete miatt, kizárólag a tóval közvetlenül szomszédos patakszakaszokon tartjuk elfogadhatónak a gyérítést

5. Szakmai megítélésünk szerint önmagában az áílománygyérltés, a jelenlegi folyamatos terjeszkedés mellett nem jelent hosszú távon megoldást a károk megelőzésére. Várható, hogy az eltávolított ogyodek helyén újabb egyedek jelennek meg, amennyiben az élőhely alkalmas marad a megtelepedésükre. Javasoljak a patakok esetében a gátakba történő cső átereszek beépítését, amely a visszaduzzásztás hatását mérsékli. Az Abérí-tó esetében pedig a parímentl fák egyedi védelemmel történő ellátását tartjuk célravezetőnek. Mindkét módszerre hatékony alkalmazására vannak külföldi példák, amelyeket készséggel megosztunk a vízügyi igazgatósággal is,n