A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 5. Méhes Nikoletta - Mátyás Kálmán (NYUDUVIZIG): A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének (Fenéki-tó) kémiai-anyagforgalmi monitoringja 2015-2018 között
Összefoglalás A KBVR fő feladatai közül a legfontosabb, hogy a Zalán és a mellékvízfolyásain érkező lebegőanyagot és a hozzákötött tápanyagot kiülepítse, és csapdaként tárolja (VIZITERV, 1984). A tápanyag visszatartás alapvető folyamata abban áll, hogy a Zalán érkező oldott növényi tápanyagokat a Hídvégi-tó algái gyorsan felveszik, aminek köszönhetően az oldott ortofoszfát és a nitrát-nitrogén koncentrációja jelentősen csökken, a partikulált és az oldott szerves tápanyagok részaránya viszont jelentősen megnő (Pomogyi, 1991). E folyamatok eredményeképpen a Hídvégi tavat nagy mennyiségű szerves anyag (főleg alga) hagyja el. A tározóban képződő, formált szerves anyag 1993-ig közvetlenül a Balatonba jutott, 1993-tól azonban a II. ütem részlegesen elárasztott területének (Ingói-berek), majd a 2015-től teljesen elkészült Fenéki-tó üzembe helyezésével, a Balaton alga eredetű terhelése megszűnt, mivel a területen lévő magasabbrendű növényzet (nádas) árnyékoló hatása révén az algák nagy része kiülepedik. Az I. ütem (Hídvégi-tó) területéről, Balatonhídvégen keresztül planktonban gazdag és tápanyagban még mindig relatíve magas koncentrációjú víz érkezik a második ütem területére. A tápanyagok egy része fokozatosan kiülepedik a Fenéki-tóban. A zoo- és fitoplankton biomassza is csökken Fenékpusztáig a folyásirány mentén. A fitoplankton mennyiségét vizsgálva látható, hogy kezdetben a Balatonhídvégihez hasonló volt, majd Fenékpuszta irányába jelentősen lecsökkent, miközben a szerkezete is megváltozott. A zooplankton szerkezeti összetételében is jelentős változások történtek a Fenéki-tó területén. A biomassza csökkenésével a kezdeti evezőlábú rák (Copepoda) dominancia eltűnt, ugyanakkor a Rotatoria fajok száma és biomasszája megnőtt. Agascsápú rák (Cladocera) dominancia csak időszakosan fordult elő, általában a nyári időszakban, különösen a tó „belső” mintavételi helyein, pl. az Ördög-sziget mellett. Valószínű, hogy ez utóbbi mintavételi hely a fő áramlási vonaltól kívül eső önálló „mozaikrészt” képez. A Balatonba jutó víz mind fito-, mind zooplanktónban szegény volt. 2015 nyár végén a KBVR „by-pass” üzemeltetése alatt Fenékpusztán magasabb klorofill-a és fitoplankton biomassza értékeket mértünk, amik a normál üzemrendre történő visszatérés után a korábbiakban megfigyelt értékekre csökkentek. 2017 nyarán kékalgás vízvirágzásokat figyeltünk meg a Fenéki-tóban, ami korábban nem volt jellemző. Ezeket a trópusi eredetű Cylindrospermopsis raciborskii faj okozta. A jelenség a kedvezőtlen ökológia körülményeknek (alacsony vízszint, szárazság, magas vízhőmérséklet) volt köszönhető. 2018-ban kékalgás vízvirágzások már nem fordultak elő a Fenéki-tó területén és a vízminőségi mutatók is jelentősen javultak. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a NYFJDUVIZIG Vízvédelmi Laboratórium dolgozóinak az egész évben nyújtott kimagasló szakmai munkájukért.
