A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 5. Méhes Nikoletta - Mátyás Kálmán (NYUDUVIZIG): A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének (Fenéki-tó) kémiai-anyagforgalmi monitoringja 2015-2018 között
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének (Fenéki-tó) kémiaianyagforgalmi monitoringja 2015-2018 között jjí Méhes Nikoletta - Mátyás Kálmán Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály, Vízvédelmi Laboratórium, 8360 Keszthely, Csík Ferenc sétány 4. jjí mehes.nikoletta@nyuduvizig.hu Kivonat A KBVR kémiai-anyagforgalmi monitoring rendszer célja, hogy információt kapjunk a KBVR egyes funkcionális egységeinek aktuális vízminőségi állapotáról és a tápanyageltávolítási hatékonyságáról, amelyek segítik az üzemirányítást. 2015 nyarától végzünk vízminőségi vizsgálatokat a monitoring rendszer keretében a KBVR II. ütem területén. A mintavételek öt helyen, kétheti gyakorisággal történnek, amit követően az általános vízkémiai vizsgálatok mellett fito- és zooplankton biomassza méréseket is végzünk. Az I. ütem (Hídvégi-tó) területéről planktonban gazdag és tápanyagban még mindig relatíve magas koncentrációjú víz érkezik a második ütem területére. A tápanyagok egy része fokozatosan kiülepedik a Fenéki-tóban. A zoo- és fitoplankton biomassza is csökken Fenékpusztáig a folyásirány mentén. A fitoplankton mennyiségét vizsgálva látható, hogy kezdetben a Balatonhídvégihez hasonló volt, majd Fenékpuszta irányába jelentősen lecsökkent, miközben a szerkezete is megváltozott. A zooplankton szerkezeti összetételében is jelentős változások történtek a Fenéki-tó területén. A biomassza csökkenésével a kezdeti evezőlábú rák (Copepoda) dominancia eltűnt, ugyanakkor a Rotatoria fajok száma és biomasszája megnőtt. Agascsápú rák (Cladocera) dominancia csak időszakosan fordult elő, általában a nyári időszakban, különösen a tó „belső” mintavételi helyein, pl. az Ördög-sziget mellett. Valószínű, hogy ez utóbbi mintavételi hely a fő áramlási vonaltól kívül eső önálló „mozaikrészt” képez. A Balatonba jutó víz mind fito-, mind zooplanktonban szegény volt. 2017 nyarán kékalgás vízvirágzásokat figyeltünk meg a Fenéki-tóban, ami korábban nem volt jellemző. Ezeket a trópusi eredetű Cylindrospermopsis raciborskii faj okozta. A jelenség a kedvezőtlen ökológia körülményeknek (alacsony vízszint, szárazság, magas vízhőmérséklet) volt köszönhető. 2018-ban kékalgás vízvirágzások már nem fordultak elő a Fenéki-tó területén és a vízminőségi mutatók is jelentősen javultak. Kulcsszavak: Kis-Balaton, tápanyag, klorofill-a, fitoplankton, zooplankton Bevezetés A Balaton vízminőségvédelmét célzó intézkedések egyik lényeges eleme volt a Kis- Balaton Vízvédelmi Rendszer (továbbiakban KBVR) létrehozása, melynek fő feladata a Zala folyón keresztül a Balatonba érkező külső tápanyagterhelés visszatartása (Pomogyi 1993). A KBVR F üteme, a Hídvégi-tó 1985 nyara óta működik, mely sekély (~1,1 m átlagos
