A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 4. Kravinszkaja Gabriella (KDTVIZIG) - Varga György 1 (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A Balaton új vízszint-szabályozási rendjének előzményei

Balaton természetes vízkészlet-változása az 1980-as évektől szignifikáns csökkenést mutat.

A Balaton mesterséges vízpótlása - rendkívüli környezeti kockázattal járna.

Jó szakmai megoldás - maximális vízszint megemelése.

Klímaváltozás - a Balatoni vízszint-szabályozás teljes körű felülvizsgálata.

Stabil meder- és parthasználat támogatása.

Vízálláscsökkenés hatásvizsgálata - valós körülmények közötti próbaüzem. Vízálláscsökkenés - vízminőségi és iszapvándorlásra vonatkozó vizsgálatok. Balaton medrében történő többlet-tározás, esetleges szükségtározás vizsgálata. Árvízi biztonság növelése a part és partközeli területhasználat érdekében.

A teljes Sió-csatorna vízlevezető rendszerének felújítsa, bővítése.

2. Elkezdődik a „Balatoni projektek” megalapozása folyamatában többek között a mederfelmérés, az áramlástani és hullám modellek előkészítése.

3. Készülnek a Balaton új vízszintszabályozását vizsgáló tanulmányok, kutatások, klíma eredmények elemzése.

4. Az emelt vízszint-szabályozás évei, 2014-2019.

Az elmúlt húsz évben a Balaton évi természetes vízkészlet-változásának ismétlődő negatív értékei a tó víztérfogatában is észlelhető nagyságrendű hiányt okoztak. A keletkező vízhiány mérséklésének ökológia szempontból is járható útja a mederben történő többlet-tározás lehetőségének kihasználása. A többlet-tározás vízszint-emelkedéssel jár, aminek még elviselhető mértékét az infrastruktúra határozza meg. A déli part alapvetően a 1950-60-as évek feltöltésein épült ki, amikor is még a felső szabályozási szint értéke 100 cm (104,41 m B. f.) volt. Ez az időszak volt a partvédőművek kiépítésének fénykora is, azonban értelemszerűen a partvédőművek magassági kiépítésénél is a 100 cm felső szabályozási értéket vették alapul. Bár 2003-ban a szabályozási sáv felső határa már 110 cm-re módosult, ekkor a partfalak azonban már nem épültek tovább, a korábban létesültek magasítása pedig napjainkig sem valósult meg. A vízszintemelés további gátló tényezői között jelentős ellenérvnek számított a Sió-csatorna állapota, kiépítettsége és a vízeresztő-zsilipek vízáteresztő kapacitásának elmaradása, úgy a névlegestől, mint a vízszintemelés következtében elvárhatótól. A tó bevételi oldalán (hozzáfolyások szignifikáns csökkenése) és kiadási oldalán (vízeresztés technikai feltételei) jelen lévő megoldatlan problémák feloldására végül a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2014 júniusában elindította azt a hatósági eljárást, ami hivatalossá teszi a tóban történő többlettározás megvalósításával a bevételi oldalon jelentkező hiányosságok mérséklését. Ezzel a folyamattal egy időben a 2015. évben megnyíló KEHOP pályázati források terhére az OVF-fel konzorciumban több balatoni uniós projektet indított el. Ezek részben a szabályozási felső értékek emelésére, azok környezeti hatásainak mérséklésére, részben a vízeresztő zsilipek átépítésére és a Sió állapotának javítására, valamint egyéb szükséges vízvédelmi létesítmények (szűrőmezők, hordalékfogók), beruházások (ipari hajókikötő, zagytér), vizsgálatok (iszapvándorlás, emelt vízszint hatásvizsgálata) és stratégiák (pl. mederkotrás) indult. Ezek a későbbiekben saját hazai forrás terhére történő megvalósítással (déli part véd képességének javítása) tovább bővültek.

így tehát a 2014-2018. időszakban, a tó új vízszint-szabályozási engedélyeztetési eljárása volt folyamatban, amit 2015-ben egy próbaüzemi engedély, 2016-2018-ban két és fél éves éles próbaüzem, majd egy KHT és annak engedélyeztetése követett. Végül 2019 februárjában hosszas társadalmi egyeztetést követően megszületett az 5 évre szóló engedély a Balaton maximális átlagvízállásának (szabályozási vonal) 120 cm-re (104,61 m B. f.) történő megemeléséről.

Az engedélyeztetés ideje alatt 2014-ben a tó kilendülése, valamint a monszunszerű (az őszi 12%-os valószínűségű) csapadékjelenségek hatására újabb jelentős védekezés (7. ábra) volt folyamatban, aminek keretében elkészültek a települési vízkár-elhárítási tervek. A tervek

9