A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 4. Kravinszkaja Gabriella (KDTVIZIG) - Varga György 1 (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A Balaton új vízszint-szabályozási rendjének előzményei
Alig hét évvel az országos pánikot keltő szélsőségesen alacsony átlagvízállás után kiöntött a Balaton. A déli parti alacsonyfekvésű területek (Siófoktól-Balatonmáriáig) 2-4 utca, esetenként a vasúti töltés vonaláig víz alá kerültek. Új fogalom került bevezetésre szakmai körökben, a tavi árvízvédekezés fogalma. Az ország több vízügyi igazgatóságával, az önkormányzatokkal, és a katasztrófavédelemmel közösen felállt a védelmi rendszer és tisztázódtak a feladatok és jogkörök. Megkezdődött a még védhető házak, utcák bevédése és a szivattyúzás. A Balaton kilendülése a viharok lecsengésével pár nap múlva megszűnik, a tó visszahúzódik medrébe, az önkormányzatok pedig próbálják az üdülési szezonra biztosítani a strandok, közterületek rendbetételét, a strandok üzemeltetését. A vízparton lakók fertőtlenítik, és újra festik házukat, kiszivattyúzzák a pincéket és mélygarázsokat, a leszakadt partfalakat bevédik, próbálnak kertet varázsolni a vizenyős területükből. Ezen a nyáron a kidőlt fák-ligetek, sáros strandok, megtelt vízelvezető árkok rendbetétele és helyenként a szennyvízproblémák megoldása okozott rendkívüli feladatot az önkormányzatoknak. Ugyanakkor már az egész ország küzdött az ár- és belvíz ellen, az északkeleti megyékben már kitelepítések folytak (több mint 5000 embernek kellett elhagynia otthonát), a Sajó-Hernád és Zagyva-Tarna rendszeren komoly védekezési erőforrásokat vontak be, közel 21.000 ember mozgósításával, mikor elindult a Dunán is egy árhullám. Alig csitult az időjárás, amikor is augusztusban több hidegfront átvonulásával heves villámlások és felhőszakadások kíséretében a zivatarcellák zivatarlánccá fejlődtek és újabb jelentős csapadék érte a tó vízgyűjtőjét és felületét. Havi összeg tekintetében újra 100-160 mm csapadék hullott. Az időjárás nem csillapult, a mediterrán ciklonok átvonulása és a jelentős csapadékmennyiségek hullása az ősz és koratél folyamán folytatódtak, aminek eredményeként a Balaton átlagvízállása a folyamatos és nagymértékű vízeresztés ellenére is év végére elérte az utóbbi hatvan év legmagasabb értékét a 129 cm-t. Összegezve az év extrém hidrológiai jelenségeit a Balatonra vetítve a következőket állapíthatjuk meg: vízbő ciklonok, zivatarok, rendkívüli mértékű nagycsapadékok jellemezték az évet, a tóra hulló csapadékmennyiség 2010-ben érte el az észlelések óta (1921) rögzített legmagasabb értéket (4. ábra): 929 tómm-t. 2010-ben 261 napon keresztül volt nyitva a siófoki vízeresztő zsilip, ez idő alatt összesen 505 millió m3, azaz 86 cm vízoszlopnyi (10 Velencei tó!!!) víz levezetésére került sor a Balatonból. A teljes évi levezetett vízmennyiség 70%-a a szeptember-december közötti időszakban folyt le. A vízháztartási elemek - emberi beavatkozástól mentes - integrált mutatója a természetes vízkészlet-változás 2010. évben a sokéves átlag kétszerese (1265 tó mm) volt. Itt visszautalnánk a korábban leírtakra, miszerint hét évvel korábban ez a mutató még négy éven át negatív tartományban mozgott! 5
