A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 4. Kravinszkaja Gabriella (KDTVIZIG) - Varga György 1 (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A Balaton új vízszint-szabályozási rendjének előzményei
A Balaton új vízszint-szabályozási rendjének előzményei Kravinszkaja Gabriella oki. hidrológus, osztályvezető kravinszkajaafdtvizig. hu Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 8000. Székesfehérvár, Balatoni út 6. Varga György oki. hidrológus, monitoring referens varga.gyorgydfovf.hu Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1012. Budapest, Márvány u. 1/D Bevezetés A Balaton vízháztartásának elemzéséhez 1921 óta állnak rendelkezésre ellenőrzött, megbízhatónak tekinthető havi és évi bontású vízháztartási mérlegek. Ez azt jelenti, hogy vízháztartási tényezőnként jelenleg 98 év (1921-2018) hosszúságú idősorokkal rendelkezünk. Egyes évcsoportok, évek (1963-66, 1984-87, 1998-99, 2010, 2014) a sokévi átlagost meghaladó csapadékossága azt a becslést kelthették, hogy a Balaton számára ezek az átlagosnál nedvesebb időszakok bőséges vízpótlást biztosítanak. Továbbá az átmeneti vízbőség jelentkezése és annak áthúzódó hatása egy-egy köztes, az átlagosnál szárazabb évben mérsékelte a negatív vízháztartási helyzetek mértékét és tartósságát. Ugyanakkor az aszályos évcsoportok (1992- 1994, 2000-2003, 2011-2012) rendszeres, egymás utáni jelentkezése az elmúlt 30 évben gyakoribbá vált. Ez a jelenség korábban - a megbízható vízmérlegekkel lefedett csaknem 100 évben - sokkal kevésbé volt jellemző a Balaton vízgyűjtő területén. A tározási lehetőségek vizsgálata Magyarországon az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor is a VITUKI-ban, már foglalkoztak a Balaton vízgyűjtő területén megvalósítható tározók vizsgálatával. Igaz, ekkor még nem merült fel a tó vízpótlása, a cél az árvízi tározás és a helyi vízhasznosítás volt. A Balaton vízgyűjtő területének természet adta adottságai és lehetőségei a tó vízháztartási viszonyainak időbeli alakulásában korlátozottak. A tó hozzáfolyása szempontjából a legjelentősebb vízfolyáson, a Zalán időközben a Kis-Balaton Vízminőség-védelmi Rendszer (KBVR) rehabilitációja valósult meg. A rendszer célja a vízminőség védelem (a Balaton vízminőségének stabilizásálása, javítása), ami minden más hasznosítási törekvéssel szemben elsőbbséget élvez. A KBVR működése következtében a belső terhelés alakulása miatt, ma már nem is lenne előremutató a Balatonban időről időre jelentkező vízhiány vízmennyiség pótlása ebből a rendszerből. A Balaton 120 cm-es átlagvízállása 2019 februárjától hatályos szabályozási szint. Ez az új szabályozási szint (és az ebből meghatározott szabályozási vonal) a korábbi állapothoz képest 10 cm-es vízszint-emelést tesz hivatalosan is lehetővé. Ez a vízszintváltozás 60 millió m3 többletvíz-készlet tározását teszi lehetővé a tóban. A tó teljes térfogata közel 2 km3, amihez viszonyítva a 60 millió m3 mindössze 3%-ot tesz ki. Ez az érték önmagában nem tűnik soknak, pedig ez egy Velencei-tó nagyságú tározási többletnek megfelelő érték. Ha pedig a Balaton sokévi (1921-2018) vízforgalmi tényezőit vizsgáljuk, akkor ez a tározási többlet a sokéves nyári negatív természetes vízkészlet-csökkenések ellensúlyozására elégséges vízmennyiség. Jelen 1
