A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 15. Szlabóczky Pál (Geokomplex Kft.): Az északalföldi Csörsz-Árok vízgazdálkodási értékelése
2. táblázat Hidrológiai becslő számítások eredményei Vízfolyások Vízgy. Km2 KÖQ nr'/s NQ50 nr'/s NQ2 nr'/s nq3 nr'/s C S60 mm/d m3 s NVáti. nr'/s M.mVd M.mVd M.mVd Eger+...C sínese 2100 2,5 63 185 120 150 150 Laskó nélkül-50 =1950 5,5 16 13 Tama+Laskó 2100 5,0 90 300 140 220 220 +50 =2150 2,8 26 19 Összesen: 370 Csörsz Ny.-i ág 28 Csörsz K.-i ág 24 Megjegyzés: KÖQ, NQ50 , NQ2: VITUKI (1965): Magyarország vízvidékeinek... viszonyai. NQ3: Csermák-képlet Csőo: 60 mm/d Extrém csapadékból: (hegyvidéki 80mm/d, síkvidéki 40 mm/d megoszlással) visszamaradó 35 mm/d lefolyás, 10 napos becsült árvízi eloszlásának tetőző másodnapi napi értéke. A fenti NQ értékek indexei elvileg 2, 50, 33 évenként várható árvízi hozamokat jelentenek. A Tárná- Laskó rendszer vízgyűjtőjéről árvízkor érkezik 220 m3/s, amiből a Csörsz árok nyugati ágában levezetődik 24 m3/s, így a túlfolyási többlet 196 m3/s. Az Eger pataki rendszer vízgyűjtőjéről érkezik 150 m3/s, amiből a Csörsz-árok keleti ágában levezetődik 28 m3/s., így a túlfolyási többlet 122 m3/s. Ez azt jelenti, hogy az egykori Csörsz-árok, a nagy csapadék lefolyásokat követő nagyobb árvízi hozamoknak csupán kb,10-15%-át tudta csak az elvezetni, ami miatt az árokéhoz képest nagy túlfolyási szelvényű, oldalbukós kitorkolásokat kellet építeni, feltehetően főként tölgyfából, földből, esetleg kevés terméskőből, égetett agyag felületekkel. Az árok rendszer alkalmas volt mederbeli ill. talajvizes beszivárgásos rétegbeli átmeneti víztározódásra is. Becslő számítás alapján ennek mértéke együttesen 100, ill. 200 napos leürüléssel 4-6 millió m3-nek adódik. Ezek az időtartamok a vegetációs időszak nagyobbik felét teszik k, tehát mezőgazdaságilag nagy jelentőségűek. Jelen időszaki vizsgálatok alapján a Csörsz-árok menti terület évi talajvíz forgalma 3-41/s. km2. Ebből adódik az árok menti lkm széles sáv 25-33 ezer m3-es talajvíz forgalma (csapadék beszivárgás + talajpárolgás + felszín alatti elfolyás). Az 1950-60-as években végzett síkvidéki térképezés szerint a Csörsz-árok menti jelenidőszaki talajvíz helyzetet a 3.táblázat foglalja össze Rónai András (196.) nyomán. Csörsz-árok menti jellemző talajvízszint mélységek. 3.táblázat Az árok: 80 %-a 10 %-a 10 %-a átlagos 3 4 2,5 minimális 1,5 2 1 maximális 4 5 3 Az árok mélység valószínűleg 3-4 m. volt, így átlagos csapadékú időszakban alig volt benne talajvíz, 15
