A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 5. Kertész József (ÉDUVIZIG): A Rajkai (Trianoni) zsilip története
Takarékossági szempontból mégis csupán az elzárás kapott zöld utat azzal, hogy később, esetleg vállalatba adva folytatható a viziút kialakítása a szükséges további zsilipek megépítésével. A miniszter 1904-ben hagyta jóvá a rajkai zsilip munkálatait 704.113 K 83 fillér költségvetéssel, 1906. október 31.-iki határidővel. Az építési munkák 1905. április 5- én kezdődtek meg; a kivitelező a Magyar Építő Rt. Pozsony volt, a magas-építményeket a szintén pozsonyi Durvay Antal vállalata készítette, a vasszerkezeteket pedig a győri MÁV gépgyár. Kétszeri halasztás után (ezeket vis major és időközbeni többszöri tervmódosítás okozta) a művet végül 1908. június 30-án adták át. A terv szerint a fenti vízhozamok átbocsátására és a későbbi hajózás biztosítására egy 10,00 m széles nyílású vízbeeresztő zsilip és egy 10,00 m széles hajózsilip felső fője épült meg a szükséges töltőnyílásokkal oly módon, hogy a hajózás megindultával a teljes hajózsilip az alsó kapuval együtt a megépült művekhez csatlakoztatva kiépíthető legyen. O A hídszerkezet a hajózás lehetővé tételére a középső pillérbe ágyazott, kb. 2,00 m magas, függőleges tengely körül kézi erővel elforgatható. A kezelőhidat csak egy irányban lehet forgatni, a zsilip hossztengelyére merőleges és a hossztengellyel egyező irányú állásba. A hídszerkezet állékonyságátforgatás közben a tengelyen kívül egy 3,80 m átmérőjű, a tengellyel koncentrikus kör sínpálya biztosítja, amelyet a középső pillér tetejére rögzítettek
