A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 4. Horváthné Papp Márta - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar): A középfokú vízügyi oktatás helyzete Magyarországon
Az 1. és a 2. számú táblázat 2010-2018. között az ország vízügyi ágazati képzést folytató középfokú intézményeibe, szakképző évfolyamra beiratkozott tanulóinak létszámát mutatja. A beiskolázás tendenciája lefelé ível, mely nem csak a szakképző évfolyamra, hanem a 9. évfolyamra beiratkozott tanulókra is jellemző. A középfokú oktatási intézmények jelentős beiskolázási tevékenységet folytatnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokkal együttműködve. A pályaválasztási döntés meghozatalához a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának szakmai rendezvényei, előadásai és a végzett hallgatók élménybeszámolói is hozzájárulnak. Egy-egy rendezvény (pl. Víz Világnap, Kutatók éjszakája) alkalmával lehetőség nyílik a karon folyó oktató és kutató munkát ismertetni, betekintést nyújtani a hallgatói életbe. Ezek mellett kiemelt szerepe van a szülőknek és a középiskolai szakmai tanároknak is az egyéni szakmai életút alakításában. A társadalom tájékozottabbá tétele a vízügy ágazat iránt lehetőséget teremthet a sikeresebb beiskolázásra. A jövő tendenciái Sajnos a középiskolai beiskolázás adatai a 2019/2020-ra vonatkozóan is gyengének mondhatók. A Kaposvári SzC Dráva-völgye Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma a 2017/2018. és a 2018/2016. tanévben, a Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedig az elmúlt tanévben nem tudott vízügy ágazati osztályt indítani. Ezeknek az adatoknak a figyelembe vétele fontos, hiszen a gyakorlat azt mutatja, ha egy szakot egymást követő két tanévben nem sikerül elindítani, nagy az esélye az ott folyó képzés megszűnésének. Ez több szempontból is káros lehet. Elsősorban a területileg illetékes vízügyi igazgatóság és a víziközmű cégek humánerőforrás igényét nem tudja kiszolgálni, valamint az ágazatban folyó felsőoktatási intézményekben jelentkezhet hallgatóhiány. A beiskolázási tevékenység erősítése mellett fontos a szakma presztízsének növelése, a munkavállalók munkakörülményeinek és fizetéseinek rendezése. A 1168/2019 Kormányrendelettel elfogadott, a szakképzés és a felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a Szakképzés 4.0 három pilléren nyugszik: karrierlehetőség, vonzó környezet és naprakész oktatói tudás. A stratégia vonatkozása a vízügy ágazatra többrétű. Elsődlegesen a képzések megerősítése, azok presztízsének emelése a cél, melyet a pedagógusok magas szintű módszertani és szakmai tudásának növelésével, valamint a gyakorló szakemberek oktatómunkába történő bevonásával kívánnak elérni. A beiskolázás, valamint a végzést követő munkába állás segítése érdekében a korábbiakban is jól működő együttműködések erősítése az oktatási intézmények és a vízügyi
