A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
5. Összegzés „A Duna vízjárását Pozsony térségében még az alpesi folyók vízjárása határozza meg. A havi vízállások a januári alacsony értékről fokozatosan emelkednek a júniusi legnagyobb értékig, majd ismét egyenletesen csökkennek decemberig, amikor az értékek még a januárinál is alacsonyabbak. Budapestnél a Duna vízjárását a közbenső folyók vízjárásai némileg módosítják. ... novemberben itt viszonylagos maximum is van, amely másodlagos maximumot a Duna mellékfolyói okozzák, melyek ősszel a mediterrán esőzések hatására viszonylag több vizet hoznak le a Kárpátok belső övezetéről, illetve az Alpok délkeleti lejtőiről. ” (Tory K. 1952) A fenti idézet Tőry Kálmán közel hetven éve megjelent „A Duna és szabályozása” című kötetéből való, és ahogy az előző oldalakon bemutatásra került, még napjainkban is megfelelő leírása a Duna vízjárásának. A budapesti szelvényben napjainkban is az alpi vízgyűjtők csapadék- és lefolyási viszonyai határozzák meg a vízjárást, mivel a tavaszi-kora nyári nagyvizeket az őszi-téli kisvizek követik, míg az év végén általában érvényesül a mediterrán hatás. A 2018-as év vízjárása a Duna életében sok szempontból rendkívülinek számít, de viszonylag jól illeszkedik a fentebb felvázolt általános képbe. Az év vízjárását Budapestnél az alpi csapadékviszonyok határozták meg: januárban és decemberben átlag feletti csapadékok hullottak az Alpokban, ami az év elején és végén magasabb vízállásokat eredményezett. A júniusi átlag körüli csapadékmennyiség is érzékelhető volt a vízállás adatsorban, míg a Kárpát-medence vízgyűjtőinek augusztus-szeptemberi csapadékai szinte életmentőén hatottak a nyári kisvizes időszakban. Mindezek mellett 2018 jelentős csapadékhiányokkal terhelt év volt, hiszen a Budapest feletti részvízgyűjtők között nem is találunk olyant ahol az évi összeg számottevően meghaladta a sokévi átlagértéket. Mivel a csapadékhiányok már a tavaszi időszakot is jelentős mértékben érintették, már március-áprilisban is előfordultak többhetes kisvizes időszakok. A tavasz második felében a vízgyűjtőn felhalmozódott jelentős hőmennyiség elolvadása valamelyest még kompenzálta a csapadékhiányból fakadó lefolyási hiányt, de tendenciájában már május elejétől csökkenést mutatott a vízállás. Ezt a folyamatot a nyár eleji csapadékok sem tudták megállítani, a lefolyó kis víztömegek miatt az árhullámok csak rövid időszakokban emelték meg a vízszintet. A csökkenő trend eredményeként a vízállás már augusztusban megközelítette a valaha észlelt legalacsonyabb értéket, de ekkor még a Kárpát-medencei vízgyűjtők szeptemberi csapadékaiból lefolyó vízmennyiség megakadályozta a negatív rekorddöntést. Az év legalacsonyabb vízállásai a továbbra is legfeljebb csak átlagos csapadéktevékenység következtében végül októberben következtek be, amikor mintegy egy hét alatt kétszer is megdőlt a budapesti vízmércén eddig észlelt legalacsonyabb vízállás. A 33 cm es vízszint 18 cm-rel maradt el a korábbi, mintegy hetven éve fennálló minimumtól. 2018 egyik legjelentősebb vízgazdálkodási problémája volt a Rácekeve-Soroksári-Duanág vízbetáplálása, amely a Duna alacsony vízszintjei mellett csak nehézkesen megoldható, hiszen a budapesti 200 cm alatt gravitációsan nem jut át a víz a Kvassay-zsilipen. 2018-ban viszont összesen 193 napig nem érte el a vízszint a 200 cm-t a Vigadó téri vízmércén, amelyből mintegy öt és fél hónap szinte megszakítás nélküli időszak volt. Az évben különös jelentősége volt annak is, hogy a kisvizes időszak jelentős része - több mint fele - az öntözési időszakba esett, ami az öntözési vízigény-kielégítési kötelezettségek miatt nyár végére kritikus vízgazdálkodási helyzetbe sodorta az RSD vízrendszert. Bár a szélsőségesen alacsony vízszintek kialakulása szempontjából különleges vízjárású év volt 2018, de az egyéb vizsgált paraméterek alapján azért már előfordultak hasonló helyzetek az elmúlt bő évszázadban. A Vigadó téri vízmércén 200 cm alatti napok száma tekintetében 1991 és 2015 után csak a dobogó harmadik fokára kerül az elmúlt év, de még további öt év
