A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
1. táblázat: A Budapest feletti dunai részvízgyűjtők 2018. évi csapadékösszegei és sokévi átlagai Részvízgyűjtő Területi csapadékátlag sokévi átlagértéke 2018. évi érték Eltérés mm % Felső-Duna 1012,5 915,5-9,6 Inn 1198,6 1003,4-16,3 Traun-Enns 1215,4 904,7-25,6 Bécsi-medence 722,2 747,0 3,4 Morva 646,4 496,7-23,2 Mosoni-Duna, Rába 702,6 719,8 2,4 Vág-Garam-Ipoly 715,9 604,1-15,6 Közép-Duna 571,5 576,3 0,8 Az 1. táblázatban az is látható, hogy 2018-ban a vizsgált nyolc vízgyűjtő többségére a sokévi átlagértéknél számottevően kevesebb csapadék hullott. A csapadékhiány elsősorban a magashegységi vízgyűjtőket érintette, ahol 10-25 %-os negatív eltérés mutatkozott a sokévi átlagértékhez viszonyítva. Ez az alpi (Felső-Duna, Inn, Traun-Enns) és kárpáti (Vág-Garam- Ipoly) vízgyűjtőket érintő hiány, mivel éppen a lefolyás szempontjából fontos területeket érintette, jelentős hatást gyakorolt a Duna 2018. évi vízjárási képére. Bár a délebbre elhelyezkedő, alacsonyabb fekvésű részvízgyűjtők (Közép-Duna, Mosoni-Duna-Rába, Bécsimedence) - valószínűsíthetően a mediterrán klímahatás következtében - a sokévi átlagértéknek megfelelő csapadékmennyiséget kaptak, ezzel nyilvánvalóan nem tudták ellensúlyozni a magashegységi területekről hiányzó vízmennyiséget. A csapadék éven belüli eloszlását a 2-9. ábrák sorozata mutatja be a vizsgált részvízgyűjtőkre. A Felső-Duna vízgyűjtő havi csapadékösszegeinek alakulása 2018-ban 1100 1000 900 800 700 EE 600 ■o n 500 ű 400 300 200 100 0 1006 ■Felső-Duna (2018) ■Sokévi átlag (1990-2018) —♦—Sokéviátlag 1990-2018 —«—Felső-Duna 2018 2. ábra
