A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
A délebbi területeken mediterrán hatásra ősszel is levonulhat egy kisebb árhullám. (Kovács P.2009) A Felső-Duna vízgyűjtőterületén az Inn és az alpesi mellékfolyók völgyei mintegy másfélkétszer annyi csapadékot kapnak, mint a főág, vagy a baloldali mellékfolyók vízgyűjtői. Ennek következtében Passau alatti Duna vízhozamának több mint felét az Inn és egyéb mellékfolyók révén az Alpokból kapja. Habár az Inn vízgyűjtőterülete csak mintegy fele a Dunáénak az összefolyásnál, a csapadék intenzitása és időtartama, valamint a nagyobb lefolyási tényező a vízhozamot annyira megnöveli, hogy az meghaladja a Dunáét. (TŐRY K. 1952) 1. kép: A Pers-gleccser felső szakasza az Inn forrásvidékén A Duna vízjárására jellemző, hogy a csapadékban szegényebb, nyár végi, kora őszi kisvizes időszakokban a vízhozam nagy részben az Inn vízgyűjtőjében és az Alpok osztrák és svájci területein található gleccserek olvadékvizeiből származik (7. kép). Ennek köszönhető, hogy még a kivételesen száraz nyári hónapokban is számottevő vizet szállít. Ez a táplálási forma a vízjárás éven belüli részleges kiegyenlítődését okozza: évszázados viszonylatban a Duna kisvizei egyre gyakrabban az olvadásmentes január-februárban, kevésbé a nyár végi, őszi időszakban jelentkeznek. Jelenleg az Alpokban a gleccserek fokozatos visszahúzódása tapasztalható. Az utóbbi fél évszázadban egyre intenzívebbé váló folyamatnak köszönhetően jelentősen csökkent a vízrendszer felső szakaszán a sokéves hóval és jéggel borított területek kiterjedése, így a nyár végi, ősz eleji olvadékhozam is egyre kevesebb lett. Valószínűleg ennek a jelenségnek is köszönhetőek az utóbbi évek alacsony augusztus-novemberi vízhozam értékei. (TőryK. 1952, Kovács P. 2009) 2.2. A Kvassay-vízlépcső műtárgycsoport A Kvassay-vízlépcső műtárgycsoportja a Duna 1642,3 fkm szelvényében épült a Ráckeve- S or oksári-Dunaág (RSD) kiágazásában, mint a folyócsatornázott dunai mellékág felső vízbeeresztő és vízszintszabályozó műtárgya. Feladata az RSD vízutánpótlásának és üzemvízszintjének biztosítása, a nagy dunai árvizek kizárása.
