A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 4. Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Fertő-tó vízminőségének megőrzése – a REBEN AT-HU Interreg projekt

Egyedülálló természetvédelmi értéket képvisel a Fertő és környéke. A hazai természetvédelmi oltalmon túl több nemzetközi egyezmény hatálya terjed ki a Fertő tóra. 1977-ben a tó hazai része tájvédelmi körzeti rangot kapott, 1979-ben az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programja keretében felkerült a Bioszféra rezervátumok listájára, 1989-óta pedig a Ramsariegyezmény alá tartozó területek egyike. 1991-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal együtt elnyerte az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) elismerését. 1994-ben történt meg a Fertő-Hanság, ill. Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park, mint két nemzetet érintő nemzeti park összekapcsolása és megnyitása. 2001-óta az egész Fertő-táj, az UNESCO Világörökség Egyezménye alapján a világörökség részét képezi.

A nádasok természetvédelmi értékét a bennük lakozó, fajban igen gazdag életközösség adja. A nádas övezet élőhelyi összetétele a parttól a nyílt víz felé mozaikosan változik, minden élőlény a maga módján alkalmazkodott a változatos vízparti viszonyokhoz. C.J. Hawke & P. V. Jósé angol szerzők alábbi ábrája szemléletes betekintést ad a nádasok csodálatos élővilágába (1. ábra).

Fertő tavi nádasok természetvédelmi jelentősége

1. ábra: A nádas élőhely és lakói (Forrás: C.J. HAWKE & P. V. JÓSÉ - 2002.)

A part menti vegetáció és egyes vízimadarak fészkelő helyeinek változékonyságáról C.J. HAWKE & P. V. JÓSÉ alábbi ábrája nyújt további értékes tájékoztatást, mely jól érzékelteti, hogy a parttól a nyílt víz felé az élőhelyi mozaikosságot követve miként változik a gazdag élővilág (2. ábra).