A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 1. Duleba Mónika - Ács Éva - Kiss Keve Tihamér - Földi Angéla - Dobosy Péter - Óvári Mihály - Takács Anita - Záray Gyula - Várbíró Gábor - Trábert Zsuzsa (MTA ÖK Duna-kutató Intézet): Nagyvárosok hatása a Duna bevonatlakó kovaalga közösségére - 2. Földi Angéla - Buczkó Krisztina - Duleba Mónika (MTA ÖK Duna-kutató Intézet) - Dr. Korponai János (NKE Víztudományi Kar) - Trábert Zsuzsa - Ács Éva (MTA ÖK Duna-kutató Intézet): A bevonatalkotó kovaalgák funkcionális jellemvonásainak hosszú-távú változása a Szigetközben - 3. Dr. Korponai János - Braun Mihály - Hubay Katalin - Gyulai István - Forró László - Papp István - Knisz Judit - Vadkerti Edit (NKE Víztudományi Kar): Paleoáradások rekonstruálása egy tiszamenti holtág példáján
Következtetések • A Marótzugi-Holt-Tisza az elmúlt ~150 év során fokozatosan lotikusról lentikussá vált, ennek az evolúciónak az összes szakasza megőrződött a vizsgált üledékben. • A Marótzugi-Holt-Tisza 1950-ig lotikus volt, mára már lentikus rendszerré vált. Ezt az átalakulást a Tisza folyó gyakori áradásai jellemezték, amelyet jól tükröznek a zooplankton közösség változásai. • A lotikus rendszerek alacsonyabb zooplankton-sűrűségűek, de jellemzően iszaplakó fajok, pl. Monospilus dispar és lliocryptus sp jellemzik. A Bosmina longirostris az antropogén hatás indikátorának tekinthető, mivel ezt a holtágat intenzíven használták halastóként a horgászok. • Jelen tanulmányban bemutattuk, hogy az árvizes emények megváltoztatják a cladocera közösséget • a fosszilis Cladocera maradványok sikeresen felhasználhatóak a lotikusról lentikusra történő állapotváltozások nyomon követésére NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM A HAZA SZOLGÁLATÁBAN
