A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

9. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Vezsdel Alex (ÉDUVIZIG): A karsztvíz hasznosítása a fürdőkultúrában Miskolcon

Ennek az eredménye hidrológiai szempontból nagyon előnyös volt, hiszen közel 600 méteren 900 1/perc vízhozammal több, mint 40 °C -os termálvíz tört fel (Szlabóczky, 2009). Ez volt Selyemrét I-es kútja, amely új lehetőséget teremtett a strand történetében.

Az 50-es években csak egy úszómedencével rendelkezett, azonban a feltárt kúttal más medence létesítésére is lehetőség nyílt. Ekkor építettek meg azt az építészeti remekművet, amelyet piskótamedencének neveztek el, hiszen alakja piskóta kinézetű volt, tervezője Menner László. A medence dögönyözővel is el volt látva és ez által komoly hírnévre tett szert az akkor már átkeresztelt fürdő (Augusztus 20.).

A megnövekedett igények és a vízhozam elégtelensége miatt eltervezték, hogy fúrnak még egy kutat. Az új kút Selyemrét II. néven ismert. Vízhozama 5000 1/p és közel több mint 40 °C-os volt (Szlabóczky, 2009). Ennek a kútnak a fúrása után jöttek rá, hogy a fürdő vize hidraulikus kapcsolatban áll a Tapolcán található Barlangfürdő termálforrásával.

A 60-as években, az új kutat fúrása során egy időre lezárták, majd próbáltak fejlesztéseket eszközölni. A perifériából kieső területen lévő fürdő sorsát, - amely a Selyemrét városrészen található- egy jogszabály jelentősen befolyásolta. A 2008-as bezárása után 2013-ban ismét megnyitotta kapuit a különböző fejlesztéseknek köszönhetően, így ismét egy komolyabb hírnevű strandot kapott vissza Miskolc város lakossága (12. ábra).

(Forrás: Internet 7)

A fürdő vizét a 2 ütemben fúrt Selyemrét I. és Selyemrét II. termálkútból táplálják. Az egyes kút vízhozamát nem, de a kettes kút vízhozamát növelték a nagyobb igények kielégítésének megfelelően. Az eddigi ismereteim alapján a hidraulikus kapcsolat, amit a