A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
7. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 9. Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A Nicki duzzasztó rekonstrukciója
1907-1908. években átépítette. 1916. decemberében a duzzasztómű jobb oldali bukója a Rába meder fokozatos berágódása következtében beszakadt. A világháborús helyzet miatt a valószínűsíthető, hogy a mű állagmegóvására szinte semmi nem fordítódott. 1923.-ban már a kívánt mértékű legminimálisabb duzzasztást sem sikerült előállítani. A Rábaszabályzó Társulat azért, hogy a teljes tönkremenetel előtt álló gát fenntartásával járó terhektől mentesüljön és a zavartalan vízszolgáltatás biztosítható legyen lépéseket tett, hogy a nagyjelentőségű ügy törvényhozási szinten nyerjen megoldást. 1.2.2. A duzzasztóm ií építésének elrendelése Az 1929. évi III.tc.7.§ felhatalmazása alapján a földművelésügyi miniszter 50686/1929. X. 1. sz. rendeletével kötelezte a Társulatot az elpusztult fixgát helyett egy korszerű duzzasztógát építésére és üzembenntartására az érdekeltség költségén. Az építési munkákra fedezetül 250 000 pengőig terjedő államsegélyt és 750 000 pengő előleget engedélyezett a társulat részére. A földművelésügyi miniszter a társulat kívánságára a tervezési és építési munkák irányításra a Vízrajzi Intézetet és annak igazgatóját Dieter (Ditróy) Jánost rendelte ki. O az állam részéről, mint miniszteri osztálytanácsos állami kiküldött működött közre a tervezői majd kivitelezési munkákban. A Rába legnagyobb árvízmennyiségét a levonult árvizek tapasztalatai alapján 1200 m7s-ban állapították meg. A tervezőknek hosszas vizsgálatokat kellett folytatni a megfelelő gátrendszer megválasztására, mivel a költségek a rendelkezésre álló egymillió pengőt nem haladhatták meg. A fixgát, a Rohringer Sándor által javasolt csőgát, valamint a Benedek József- féle Stonay táblás gát költségei túl magasak voltak. Olcsósága miatt szóba került a Boulé-táblás rendszer is, de végül Gillényi Sándor igazgató főmérnök javaslatára a Svájci Huber és Lutz old. mérnökök szabadalmát képező nyerges gátrendszert fogadták el. Ennek költségelőirányzata 822 000 pengő volt. 1.3. Tervezés, építés sajátosságai a gazdasági világválság tiib’ében A társulat közgyűlése IV/1929. sz. határozatával elvállalta a gátrendszer megépítését és nyomban megindultak a geodéziai felvételek valamint a tervezést előkészítő munkák. A szabadalmakkal összefüggő gátépítmény terveit a bécsi Pfletsinger József cég készítette, aki a Huber és Lutz cég magyarországi érdekeit képviselte. Ezen kívül az építési munkák során műszaki tanácsadói feladatokat végzett. Ugyanez a cég kapott megbízást a fedeles gátszerkezet és tartozékainak szállítására és felszerelésére. A cég a vasszerkezeteit a győri Vagon és Gépgyárral készítette el. A Pfletsinger cég által készített terveket a Vízrajzi intézet tanulmányi csoportja felülvizsgálta, részben átdolgozta, kiegészítette és ő készítette el a szabadalmaktól független terveit is. A gát építészeti kialakítása dr. Kotsis Iván old. építészmérnök nevéhez fűződik. A duzzasztómű építésével kapcsolatban a társulat mozgalmat indított, hogy a gátat vízerőhasznosításra alkalmas méretekkel építsék meg. Ezért két tervváltozatot dolgoztak ki, egy kisebb méretű és egy vízerő-hasznosításra is alkalmas nagyobb méretű duzzasztómű terveit készítették el. A versenytárgyalást is ennek megfelelően hirdették meg. Mivel azonban a vízerő-hasznosításra gazdasági okokból nem volt lehetőség, a kisebb szelvényű duzzasztómű épült meg, a jelenlegi alacsonyabb duzzasztási magasságra. Az elkészült kiviteli terveket a földművelésügyi miniszter 68663/1930.(XI. 1.) sz. rendeletével hagyta jóvá. A társulat már október 22.-én megindította a hatósági engedélyeztetésre irányuló eljárást és ideiglenes építési engedélyt kért. Győr vármegye alispánja az építési engedélyt 14.847/1930. az engedélyokiratot pedig 16.039/1930.sz. határozatával kiadta. A végrehajtandó feladatokat négy csoportba sorolták: 1. Alapozási, falazási mélyépítési munkák, melynek vállalati úton történő kivitelezésére Széchy Endre old. mérnök, budapesti építési vállalkozó kapott megbízást a választmány 112/1930. sz. határozatával. Ezt a határozatot a földművelésügyi miniszter 69.041/1930. sz. alatt jóváhagyta. A helyi építésvezető Széchy Károly old. mérnök volt. 2. A fedeles gátszerkezet és az ehhez tartozó szabályozó berendezések elkészítése, leszállítása és a szerelés végrehajtására a választmány 84/1930.sz. határozata alapján a gátépítésnél alkalmazott szabadalmazott berendezések jogtulajdonosa a bécsi J. Pfletsinger és Társa cég kapott megbízást.
