A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

6. SZEKCIÓ - Vízépítés - 6. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): 150 éve adták át a Szuezi-csatornát

Strabo más ókori történészekkel együtt a csatorna építésének idejét a XII. dinasztia idejére teszi (i.e. XXI-XX. század) az építtető fáraó nevének megjelölése nélkül. Valószínűleg már III. Szenuszert fáraó (i.e. 1878-1839) ásatott kelet-nyugat irányú csatornát a Tumilát-völgyben, a Nílus-deltában Zagazigtól, mely összekapcsolta a Nílust a Vörös-tengerrel a Punttal való közvetlen kereskedelem érdekében. Az un. Punt-expedíció Hatshepsut uralkodása alatt i.e. 1470-ben, a Punt-ból visszatérő „tengerjáró” hajókat ábrázolta. Ez arra utal, hogy a Vöröstenger és a Nílus között létezett egy hajózható kapcsolat. A wadi Gawasis közelmúltbeli feltárásai azt jelezhetik, hogy Egyiptom tengeri kereskedelme a Vörös-tengeren kezdődött, és igényelte a csatornát.

A Nílus és a Vörös-tenger közötti csatorna már megvolt I. Szeti (XVII. dinasztria korában) i.e. 1366 körül, de feliszapolódott. Szeti sikeresen felújítatta, lehetővé téve a hajózást (i.e. 1310). A karnaki oszlopcsarnok faragványai azt mutatják, hogy Szetinek, mikor ázsiai hadjáratából visszatért, Egyiptom határán át kellett vonulnia egy átvágáson, melyben krokodilusok laktak; tehát okvetlenül a Nílus vizéről van szó.

Ugyancsak ásatások bizonyítják az i.e. XIII. századig II. Ramszesz fáraó idején a csatornának nem csak a létezését, de azt is, hogy funkcionált. Később a csatorna valószínűleg jelentőségét vesztette, idővel betemetődött. II. Ramses (i.e. 1279-1212) feliratai azt állítják, hogy kijavította a wadi Tumilat és a Keserű-tavak útján épült a csatornát.

Ez a csatorna, melynek emlékét régi kövek is őrzik, El-Kantara mellett, később alkalmasint megsemmisült, mert II. Neko (i.e. 609-595) már ismét csatornát épít. II. Neko a Nílus-delta Pelusiai ága mellett fekvő Bubastistól (a mai Zagazigtól) a Keserű-tavakon keresztül a Vöröstengerig egy új csatornát a fáraó Pszametik nevű fia kezdte építeni, de sosem ért a végére. Hérodotosz szerint Dareios Hystaspes (Dárius) fejezett be körülbelül 100 évvel később. Egy gránit oszlop felirata szerint:

„ez az ember {Neko) volt az első, aki megpróbálta az Eritriai-tengerhez vezető csatornát, amit Dárius a perzsa utólag befejezett: ennek hossza négy napos utazás volt, és széles körben oly módon ásták, hogy két triremes {három evezősoros görög hadigálya) egymás mellé fért... és a vizet a Nílusból vitték bele. A csatornát Bubastis városa felett vezeti Patumos, az arab város felé, amíg a tengerbe ér. Először az Egyiptom síkságának azon részein ásott, amely Arabia felé fekszik, közvetlenül a hegyek felett, Memphis ellentétes oldalán, ahol a kőbányák vannak. A hegyek mentén a csatorna nyugatról keletre vezet nagyszerű módon; és ezután a hegyek közötti szünetre irányul, és ezekről a hegyektől a déli szél felé, az Arab-öböl felé halad. Most azon a helyen, ahol az utazás legkisebb és legrövidebb az Északi-déli-tengertől, vagyis a Casion-hegytől (a Port Saidtól keletre), amely az Egyiptom és Szíria közötti határ pontosan 1000 furlon (/ furlon körülbelül 200 méter). Még Neko maikodása idején elpusztult, mikor tizenkét milliónyi (?) egyiptomi ásta. Neko megszüntette az ásást közepén, mert az zavarta orákulum3 kijelentése: alkotásának a barbárok fogják hasznát venni.” (Az egyiptomiak barbároknak hívták, azokat, akikkel nem értettek egyet a beszédben.)

Sztrabón szerint Neko azért hagyott fel a csatornaépítéssel, mert egyik "tudósa" szerint: a Vörös-tenger szintje feljebb fekszik, mint Egyiptom, és így a csatornán keresztül a tenger elárasztaná az országot. Más források szerint Neko háborúja a II. Nebukadonozoral valószínűleg megakadályozta a csatorna építésének folytatását. De akármiért hagyatta is abba a csatomaásást a fáraó, mindenképpen megértette, milyen jelentős lenne a Földközi- és a Vöröstenger között vízi utat létesíteni. A környéken végzett ásatások Hérodotoszt látszottak igazolni: valóban találtak tömegsírokat az általa jelzett útvonal mentén. Neko a hajózás megszállottja lehetett; az is tudjuk róla, hogy ő bízta meg a föníciaiakat azzal, hogy hajózzák körül Afrikát. A merész hajós nép ezt három év alatt végre is hajtotta.

3 Az orákulum ókori jóshely a görög vallásban és kultúrában, ahol a papok jóslatokat, isteni kinyilatkoztatásokat közöltek. A szó jelentheti magát a jóslatot és jósrendszereket is.

2