A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

4. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 2. Albrecht Gergely (ÉDUVIZIG): Szigetközi partiszűrésű kutak vízminőségi vizsgálata a tápláló felszíni víztest vízszintváltozásának függvényében

A pleisztocén kavicsképződmények előfordulása gyakori, vízadóképességük is jelentős. Nagy problémájuk, hogy vízminőségük sok helyen kifogásolható, mivel utánpótlódásukat a felszíni vízháztartással kommunikálva kapják, s a felszíni szennyeződések megjelennek a vizükben. A partiszűrésű vizek minősége mind a folyó, mind a hátoldal felől érkező szennyezőanyagokkal szemben nem eléggé védettek, egy-két kivételtől eltekintve szerves és szervetlen mikroszennyezők, kellemetlen szagot és ízt okozó anyagok manapság még nem jelennek meg a kitermelt vízben. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nem szerencsés mederviszonyok következtében egyes partiszűrésű vízbázisaink vizében határértéket lényegesen meghaladó vas, mangán és ammóniumion fordul elő.

A felszínt övező durvább vízáteresztő réteg és az üledékekből származó jó szűrőképességű réteg kapcsolata lehetővé teszi az ivóvíz kitermelését. A vízkészlet utánpótlását a felszíni vizek rétegeken keresztül történő átszűrődése biztosítja. 2

2. kép: A kavicsos vízáteresztő réteg (forrás: Pannon-Víz Zrt.)

Részletes felmérés készült a 1954. évi dunai árvíz talajvízre gyakorolt hatásáról. Az eredményeket Honti (1954) foglalta össze, amelyből arra lehet következtetni, hogy a szigetközi talajvíz legfőbb táplálója a Duna, a talajvízszintek gyorsan követik a Duna szintváltozásait, tehát a tározódás hatása nem jelentős. Ezek a következtetések ma is érvényeseknek tekinthetők. (UJFALUDY - MAGINECZ 1993.)

Partiszűrésű ivóvíz kutak jellemzői

Magyarországon a különböző típusú vizekből a lakosság ivóvízellátásában a legnagyobb szerepe, - mennyiségét tekintve -, a partiszűrésű vizeknek van. Az utánpótlódás kettős jellege miatt (a folyóból és a hátoldalról származó víz) a partiszűrésű vizekben potenciálisan megjelenő szennyezőanyagok lényegében a felszíni vizekben és a talajvizekben előforduló szennyezőanyagok sajátos keveréke. Megállapíthatjuk, hogy az év nagyobb részében az adott