A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 26. Zagyva Dániel (FETIVIZIG): Síkvidéki vízgyűjtőterület domborzatilag konvergens helyeinek feltárása a Fazekas-zug belvízöblözetben

Domborzati viszonyok

A KÖVÍZIG teljes területe mélyfekvésű, kedvezőtlen talaj adottságú, így fokozott belvízi veszélyeztetettségnek van kitéve. A káros elöntések mind mezőgazdasági területeket mind belterületeket is veszélyeztetnek.

A mintaterület szinte egész kiterjedésében síknak nevezhető. A kistáj tengerszint feletti magassága 83-92 mB.f. között változik. Jelenlegi állapotát tekintve a kéregmozgások és szabályzások módosították a vízjárást, valamint ezzel párhuzamosan az éghajlat pedig a hőmérséklet és csapadék változásán keresztül befolyásolta a felszín alakulását.

Klimatikus tulajdonságok

Az éghajlat inkább kontinentálisként határolható le, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. Arid besorolású területnek minősül, melyre jellemző az aszályos nyári időszak, ugyanakkor a kora tavaszi időszakban gondot okozó őszi-téli felhalmozódott csapadékokból kialakult vízfelesleg.

A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60-70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1.800 métert is meghaladó láncai (Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó-hegység), ezért megugrik az éves csapadék-mennyiség, 550-600 mm-re. Azonban ez a mennyiség térben is időben rendkívül egyenlőtlen eloszlást mutat.

Az évi napsütéses órák száma is magas országos viszonylatban. Az éves napfénytartam átlagosan 2.000-2.500 óra. A legtöbb napsütés átlagosan júliusban éri a területet, mivel ekkor a legkevesebb a felhőzet mennyisége.

A relatív nedvesség a hőmérséklet évi járásának tükörképe, azzal fordított arányosságban áll. Legnagyobb értékeit a téli hónapokban veszi fel, minimuma nyár közepén alakul. (Tóthné, 1997)

Vízrajzi adottságok

Az országot vizsgálva elmondható, hogy a KÖVIZIG területén legnagyobb a csatomasűrűség. Az Igazgatóság kezelésében 726 km állami tulajdonú belvízcsatorna van, aminek több mint fele kettős hasznosítású. Ezek vízelvezető képességének megtartása és karbantartása kiemelt feladat. Gyomaendrőd, Szarvas, Hunya, Örménykút települések, valamint Mezőberény külterületének belvizeit gyűjti össze a Fazekaszugi öblözet és a Malomzug-Décsipusztai-csatornán keresztül kapcsolatban áll a Szarvas-Békésszentandrási holtággal.

7