A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 26. Zagyva Dániel (FETIVIZIG): Síkvidéki vízgyűjtőterület domborzatilag konvergens helyeinek feltárása a Fazekas-zug belvízöblözetben
perkolációját. Ez kikerülhető mélyszántás alkalmazásával mely növeli a vízvezető talajréteg vastagságát, így növelve az elnyelhető vízmennyiséget. Amennyiben a szántás iránya párhuzamos a csatorna tengelyével akkor gátolja a vizek befogadóba jutását, még a meglévő táblacsatoma ellenére is. Végig vizsgálva a művelési ágakat megfigyelhető, hogy a legnagyobb belvízcsökkentő hatással az erdők rendelkeznek. Ezzel szemben a legelők az állatok miatt tömörödöttebb talajréteget alakítanak ki, mely gátolja a vizek talajba szivárgását, így növelve a belvízkockázatot. Egy terület burkolása is magas arányban növelheti a belvíz lefolyásának mennyiségét és idejét is. Fontos figyelembe venni a lefolyástalan területeket is, hiszen legtöbb esetben ezek terülnek el a legalacsonyabb magasságokon, és sokkal kötöttebb szerkezetűek. Mélyebben fekvő területek termelésbe való bevonása növelheti a kockázat értékét. Mindezekből levonható a következtetés, hogy a helyesen megválasztott agrotechnikai módszer alkalmazása növeli a talaj hézagtérfogatát, javítva annak vízgazdálkodását és csökkentve a belvízkockázatot. (Balázs, 2015) Térinformatika alkalmazása A megfelelő domborzati modellek előállítása és értelmezése két egymástól elválló fogalom. Mindkettőben kitárulkozni látszanak a lehetőségek, melyet sikeresen meg is ragadnak a kutatók. A modellek feldolgozásának több célja lehet. Vizsgálhatók a belvíz kialakulásának okai (Bíró, 1999; Bíró, 2017), vagy a veszélyeztetettség mértéke (Thyll és Bíró, 1999; Bíró és társai, 2000). Jelenleg a térképezés és az döntési területek, valamint várható térfogat előrejelzése a munka célja. A jelenség előrejelzését tekintve három módszertani csoport különíthető el. Ezek a terepi adatgyűjtés, távérzékelés és a környezeti elemek komplex vizsgálata (Tömör, 2007). Első lépésként a potenciálisan konvex helyek meghatározása a feladat, melynek bizonyítására több publikáció is fényt adott.(Lénárt és társai 1997; Bíró és társai 2001). Belvíz térképezés, felmérések során számos egyszerűsítés történt az évtizedek alatt, tekintve a fogalom nehéz megfoghatóságát. Több évig az elöntött területek nagyságának meghatározása szemrevételezéssel történt, ami igazán pontatlannak mondható, valamint mennyiségének meghatározása is egy átlag mélység becslésével valósult meg (Bárdos- Muhoray, 2012). A térképek elkészítését megelőzi az adatgyűjtés, amely műholdas 3
