A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

1. SZEKCIÓ - A vízgyűjtő-gazdálkodás időszerű feladatai - 5. Keresztesy Attila - Nagy Tamás (ADUVIZIG): A Duna-Tisza-közi Hátság talajvízkészletére vonatkozó mennyiségi problémák okainak aktualizált vizsgálata

Ható tényezők:

a. Talajvíz adatok

b. Vízkivételek (2000-től állnak rendelkezésre), külön elemezve a 0-40m közötti talpmélységű kutakat (talajvíz) és a 40-150 m közötti talpmélységű kutakat (rétegvíz)

c. Csapadék

d. Térül ethasznál atok/evap otranszspiráci ó

e. Tiszai vízjárás

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a felszín alatti vizeket víztestekbe (felszín közeli sekély porózus) sorolták. A víztestek kijelölése illetve lehatárolása geomorfológiai és hidrogeológiai tulajdonságaik szerint történt meg. A vízszintsüllyedéssel leginkább érintett célterületek kijelöléskor a felszín alatti víztestek állapotértékelésénél alkalmazott tartós vízszintsüllyedés tesztben definiált süllyedési volumenek lettek figyelembe véve, tehát az elvégzett vizsgálatok koherensek lehetnek majd a VGT soron következő felülvizsgálatával is. A vízkészlet-gazdálkodási térségi tervben a sekély porózus víztestek esetében a trendszerű süllyedés alapján a víztest a jó, de gyenge kockázata minősítést kapta ha,

> a 0,05-0,2 m/év mértékű süllyedés a víztest területének több, mint 50%-t érinti

> a 0,2 m/évet meghaladó mértékű süllyedés a víztest területének több, mint 20%-t érinti

A porózus víztestek esetében a víztest akkor gyenge állapotú, ha a víztest területének több mint 20%-án a süllyedés mértéke meghaladja a 0,1 m/évet. Az elemzésben a fenti süllyedési értékeket vettük alapul. A 0,2 m/évet meghaladó süllyedésre és a 0,05-0,2 m/év közötti süllyedésre térképeket készítettünk, ahol láthatóak a süllyedési vonalak.

A budapesti, szolnoki, szegedi és bajai vízügyi igazgatóság területéről összesen 319 db talajvíz észlelő kút adatait használtuk fel, ami nélkülözhetetlen részét képzi az elemzésnek. A vízállás adatokból készült egy excel-es adatbázis 1980, 1990, 2000, 2010 és 2017. évre átlagos talajvízszint értékekre vonatkozólag. Surfer program segítségével előállítottuk az 1980., 1990., 2000., 2010. és 2017. évekre a talajvízállások izovonalát. Ezeket kivontuk egymásból, így létrehoztunk 4 különbség térképet, amiből csak kettővel foglalkoztunk (2000-2017 és 2010-2017 közötti), mivel csak 2000-től állnak rendelkezésre vízkitermelési adatok.

A különbség térképeknél megjelenő izovonalakat leszűrtük a 0,05 és 0,2 m/év süllyedési értékre úgy, hogy vettük a két időszakot. Egyszer a 2000 és 2017 közötti 17 évet és a süllyedési értékeket megszoroztuk 17 évvel, így megkaptuk a felső és alsó süllyedési hátár értékeket, ami alapján kirajzoltattuk a süllyedési körvonalakat. Ugyanígy jártunk el a 7 éves periódus esetében. így kaptuk meg a vízszintsüllyedéssel leginkább érintett körvonalakat. A vízállás különbségek körvonalát ArcGIS-be importáltukj. GIS programban a süllyedési körvonalakat poligonnal körberajzoltuk, ami kimetszette a hátsági területből a vizsgálandó körzeteket. Ez alapján előálltak a süllyedési poligonok. A 2000 és 2017 közötti időszakra 4, a 2010 és 2017 közötti időszakra 3 poligon keletkezett, mint vizsgálandó (süllyedéssel leginkább érintett) terület.