A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 24. Varga György 2 - Bodolai Balázs (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Az állami tulajdonban lévő öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérésének tapasztalatai
A 2013. évi CCXLIX. törvény 6.§-a szintén 2014. január 1-től iktatta be a Vgtv. 45/D. § (1) bekezdését, amely arról rendelkezett, hogy „a helyi önkormányzatnak e rendelkezés hatálybalépésétől számított három hónap áll rendelkezésre, hogy a tulajdonában álló, belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyást, csatornát felajánlja üzemeltetésre és fenntartásra a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szervnek”. Ez a jogvesztő határidő 2014. március 31-én járt le. Ezen előírás alapján a vízügyi igazgatóságok és az érintett önkormányzatok által megkötött üzemeltetési szerződésekben szereplő főbb naturális mennyiségeket az alábbi táblázatban szemléltetjük: Település [db] Üzemeltetésre elfogadott vízi létesítmény ídbl helyrajziszám [db] hossz [km] belvízcsatorna Öntöző és kettős működésű csatorna tározó egyéb összesen 80 354 63 1 17 435 846 749 A Vgtv. 2014. január 1-i módosítása folytán a vízügyi igazgatóságok 1.300 km öntöző-, illetve kettősműködésű csatornát vettek át üzemeltetésre. A Vgtv. 7.§ (1) bekezdés előírása alapján a nem állami tulajdonban lévő csatornák üzemeltetését, fenntartását az üzemeltetési szerződés, vagy vízügyi hatóság kijelölése alapján a közérdek mértékéig a vízügyi igazgatóságok látják el, költségeit a központi költségvetésből kell biztosítani. Ez a szabály garantálja a közfeladat ellátás folytonosságát. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 11.§ (8) bekezdés c) pontja előírása szerint a vagyonkezelő a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet. Ez az előírás a nem állami tulajdonban lévő szakaszok fejlesztése (rekonstrukció, kapacitásnövelés stb.) esetén megköveteli a nem állami tulajdonú szakaszok Magyar Állam javára történő megszerzését. A tulajdonjog rendezése időben elhúzódó folyamat, mely a tervezett beruházás meghiúsulását eredményezheti. Ezen túlmenően az üzemeltetés kockázatát (esetenként költségeit) növeli egy tulajdonos és üzemeltető vízügyi igazgatóság között kialakuló esetleges jogvita. Erre öntözési célú létesítményeknél példa az ATIVIZIG és négy vízgazdálkodási társulat között kialakult érdekellentét. Magyarország Kormánya kiemelten kezeli az öntözési célt szolgáló művek biztonságos üzemeltetésének megteremtését, továbbá fejlesztését, melynek megvalósítására több egymásra épülő kormányhatározatot hozott. Nevezetesen: • A vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelését biztosító intézkedésekről szóló 1979/2013. (XII.23.) Korm. határozat, • A vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelését biztosító intézkedések végrehajtása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról szóló 1004/2014. (1.17.) Korm. határozat, • Az öntözésfejlesztési beruházások elősegítéséhez szükséges Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv elkészítéséhez szükséges költségvetési fedezet biztosításáról szóló 1772/2014. (XII. 15.) Korm. határozat, • Az Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról szóló 1744/2017. (X.17.) Korm. határozat,
